Martinkó András

Ebben a cikkben a Martinkó András lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma szakértők és hobbibarátok figyelmét egyaránt felkeltette. A Martinkó András eredetétől napjaink relevanciájáig olyan téma, amely jelentős nyomot hagyott a társadalomban. A következő oldalakon a Martinkó András körüli bonyolult részletekbe fogunk beleásni, elemezve annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Reméljük, hogy ezzel a kíváncsi feltárással feltárjuk a Martinkó András mögött rejlő fontosságot és jelentést, és teljesebb és gazdagabb betekintést nyújthatunk olvasóinknak ebbe az izgalmas témába.

Martinkó András
A Budapest folyóírat 1984. áprilisi számában (Csigó László felvétele)
A Budapest folyóírat 1984. áprilisi számában (Csigó László felvétele)
Született1912. szeptember 22.[1]
Szuhogy
Elhunyt1989. február 1. (76 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • nyelvész
  • irodalomtörténész
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (2/7-8-12)
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok doktora
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1989)

Martinkó András (írói álnév: Márton András; műfordítói álnév: Kismárton András) (Szuhogy, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1989. február 1.) magyar irodalomtörténész, nyelvész, szótárszerkesztő, címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1989), az irodalomtudományok doktora (posztumus).

Életpályája

Mezőkövesden érettségizett. 1930-1935 között a budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként tanult magyar-francia szakon. 1938-tól Rozsnyón, Ungváron és Budapesten oktatott. A második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1956-tól az ELTE idegen nyelvi lektorátusán dolgozott. 1959-1972 között az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Kemény Zsigmond és Petőfi Sándor munkásságával foglalkozott; ismeretterjesztő előadásokat tartott.

Művei

  • Báró Kemény Zsigmond pályafordulata (1937)
  • Vörösmarty Mihály. Nagyobb epikai művek (szerkesztette, Horváth Károllyal, 1963)
  • A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése (tanulmány, 1965)
  • Elbeszélések a magyar irodalomból (antológia, 1965)
  • A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értelmező szótárakban (1966)
  • Petőfi életútja (szerkesztette, 1972)
  • Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) (1973)
  • Petőfi Sándor összes költeményei (szerkesztette, Kis Józseffel, 1973)
  • Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (szerkesztette, 1974)
  • Vörösmarty Mihály válogatott művei (szerkesztette, 1974)
  • Vörösmarty Mihály összes költeményei (szerkesztette, 1978)
  • Teremtő idők (tanulmányok, 1977)
  • Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1981)
  • Értjük vagy félreértjük a költő szavát? (tanulmány, 1983)
  • Emlékeimből (1984)
  • Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben (szerkesztette, 1985)
  • Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1987)
  • Anyám egy napja (életrajz, 1987)
  • Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat (1988)
  • Vörösmarty Mihály: Versek (szerkesztette, 1993)
  • A szó jelentése; előszó Kiefer Ferenc; LAZI, Szeged, 2001

Műfordításai

Díjai, kitüntetései

Emléktáblája Budapest I. kerületében

Emlékezete

  • 1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia megalapította a Martinkó András-díjat. Minden évben az előző év legjobbnak ítélt XIX. százados irodalomtörténeti tanulmányának írója kapja.
  • Emléktáblát kapott Budapest I. kerületében.
  • A 2010-es évek elején szülőfalujának Általános Iskolája fölvette nevét, illetve viseli mai napig, kisebb-nagyobb változásokkal. Martinkó András Általános Iskola (korábban), Szendrői Apáczai Csere János Általános Iskola Martinkó András Tagiskolája - Szuhogy (napjainkban).

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ gyászjelentés. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)
  3. ↑ a b https://resolver.pim.hu/auth/PIM640355
  4. ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM640355

Források

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Kortárs magyar írók
  • Talentumom megőriztem, gyarapítottam... Három neves szuhogyi; összeáll., szerk. Laki Lukács László; Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, Edelény, 1996 (Edelényi füzetek)