Livyatan melvillei

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Livyatan melvillei
Evolúciós időszak: Késő miocén, 9,9–8,9 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
Bal felén a Livyatan és jobb felén a CetotheriumBal felén a Livyatan és jobb felén a Cetotherium
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Öregcsalád: Physeteroidea
Család: Incertae sedis
Nem: Livyatan
Lambert et al., 2010
Faj: L. melvillei
Tudományos név
Livyatan melvillei
(Lambert et al., 2010)
Szinonimák
  • Leviathan melvillei Lambert et al., 2010
Hivatkozások
WikifajokWikifajok

A Wikifajok tartalmaz Livyatan melvillei témájú rendszertani információt.

CommonsCommons

A Wikimédia Commons tartalmaz Livyatan melvillei témájú kategóriát.

A Livyatan melvillei az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Physeteroidea öregcsaládjába tartozó fosszilis faj. Az állatnak a pontos családja, még nincs meghatározva; továbbá nemének eddig az egyetlen felfedezett képviselője.

Neve

Az állat maradványainak felfedezői kezdetben Leviathan melvillei névre keresztelték. A Leviathan a Bibliából ismert mitikus tengeri szörnyetegre, a leviatánra utal, míg a fajnév, melvillei Herman Melvillere, a „Moby Dick” című regény írójára. A Leviathan elnevezést azonban már 1841 óta Koch masztodonféléje viselte, így a tengeri állat végül 2010 augusztusában a Livyatan nevet kapta, a leviatán eredeti héber alakja után.

Előfordulása

A Livyatan melvillei a miocén kor végefelé, az úgynevezett tortonai korszak idején élt, körülbelül 12-13 millió évvel ezelőtt. 2008 novemberében, a perui sivatagban levő Ica várostól 35 kilométerre dél-délnyugatra, Cerro Coloradónál fedezték fel ezt az őscetet. A cet maradványai az úgynevezett Pisco Formációba voltak beágyazódva. A maradvány egy részleges koponyából, néhány fogból és egy állkapocscsontból (mandibula) állt. A maradványt Klaas Post, a Rotterdami Természettudományi Múzeum (Natuurhistorisch Museum Rotterdam) dolgozója fedezte fel. Post, ekkortájt egy nemzetközi paleontológuscsoportnak volt a tagja. A maradványt elküldte Limába, ahol kormeghatározást és tartósítást végeztek rajta, utána kiállították az ottani természettudományi múzeumban.

Ausztráliában is felfedeztek hasonló maradványokat, azonban még nem lehet tudni, hogy ehhez a fajhoz tartozik-e. Ha a Livyatan melvillei része, akkor ennek az őscetnek az időbeli elterjedése, átnyúlna a pliocén korba, az úgynevezett zanclai korszakba, mely körülbelül 5,3 millió éve kezdődött.

Megjelenése

A Livyatan, a nagy ámbráscet és az ember méretének összehasonlítása

A Livyatan melvillei a 13,5–17,5 méteres hosszával körülbelül akkora lehetett, mint egy átlagos mai nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) bika. A nagy ámbráscet alapján 13,5 méterre, a Zygophyseter alapján pedig 16,2–17,5 méterre becsülték a hosszát. A koponyája 3 méteres lehetett. A 17,5 méteres becslés alapján 57 tonnára becsülték a tömegét. A nagy ámbráscettől eltérően, melynek csak az állkapocscsontján vannak, a fosszilis faj esetében a felső állcsonton (maxilla) is ültek fogak. Az őscet állkapcsa robusztusabb volt, továbbá a fossa temporalissza – egy mélyedés a koponya két oldalán – jóval nagyobb volt, mint a mai állaténál. Ez a cet, a valaha létezett egyik legnagyobb, ragadozó életmódot folytató állat. A legnagyobb fog eléri a 36,2 centiméteres hosszúságot; csak egy újabb, pliocén korból származó, még leíratlan állat foga közelíti meg ezt a fogméretet. Az Odobenocetopshoz és a narválhoz (Monodon monoceros) hasonlóan, ennek az állatnak is voltak - bár kisebb méretben - agyarai.

A koponyája alapján tudjuk, hogy e fajnak is megvolt a spermaceti-szerve. A bálnazsír vagy „spermacetolaj” (spermaceti) valószínűleg a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet töltött be. Amikor az állat nagy mélységbe készült merülni, hideg víz került a spermaceti-szervbe, amitől a viaszszerű anyag megszilárdult, így fajlagos sűrűsége megnőtt.

Életmódja

A kortárs óriásfogú cápával (C. megalodon) együtt, a Livyatan melvillei is környezetének az egyik csúcsragadozója volt. A ragadozó ámbráscetek megjelenése egybeesett a miocén kori sziláscetek (Mysticeti) nagymértékű divergens evolúciójával. Ez a fosszilis cet, 7-10 méteres cápákkal, sziláscetekkel, csőröscetfélékkel, delfinfélékkel, disznódelfinfélékkel, kisebb cápákkal, úszólábúakkal, tengeri teknősökkel és tengeri madarakkal táplálkozhatott.

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j Lambert, Olivier (2010. július 1.). „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru”. Nature (journal) 466 (7302), 105–108. o. DOI:10.1038/nature09067. PMID 20596020. (Hozzáférés: 2010. július 2.)  
  2. ↑ a b c Ghosh, Pallab. „'Sea monster' whale fossil unearthed”, BBC News , 2010. június 30. 
  3. ↑ Lambert, Olivier (2010). „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru ”. Nature (journal) 466 (7310), 1134. o. DOI:10.1038/nature09381.  
  4. ↑ a b Paleobiology Database. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  5. ↑ a b c d Fang, Janet. „Call me Leviathan melvillei”, Nature (journal) , 2010. június 30. 
  6. ↑ Sample, Ian. „Fossil sperm whale with huge teeth found in Peruvian desert”, The Guardian , 2010. június 30. 
  7. ↑ Giant killer sperm whales once cruised Australia's waters (and we have a massive tooth to prove it) | fossils | Earth Touch News. Earth Touch News Network . (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  8. ↑ Villafaña, J. A.; Rivadeneira, M. M. (2014). „Rise and fall in diversity of Neogene marine vertebrates on the temperate Pacific coast of South America”. Paleobiology 40 (4), 659–674. o. DOI:10.1666/13069.  
  9. ↑ Smith, Bridie. „Move Over Moby Dick: Meet Melbourne's Own Mega Whale”, The Sydney Morning Herald , 2016. április 21. 
  10. ↑ „New Leviathan Whale Was Prehistoric "Jaws"?”, National Geographic (magazine) , 2010. június 30. 

Fordítás

További információk

Videók

Taxonazonosítók