Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hímnem (biológia) jelenségét és következményeit a mai társadalomban. Ennek eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig részletesen elemezzük a Hímnem (biológia)-hez kapcsolódó minden szempontot, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Adatgyűjtéssel, tanulmányok áttekintésével és szakértőkkel való konzultáción keresztül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Hímnem (biológia)-et, és tájékozott és gazdagító perspektívát kínáljunk olvasóink számára. Olvasson tovább, és fedezzen fel mindent, amit tudnia kell a Hímnem (biológia)-ről és annak kortárs világban való relevanciájáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik nem a nőnem. A hímnemű lények hímivarsejteket termelnek, melyek kicsik és mozgékonyak, szemben a nőivarsejtekkel, melyek nagyok és kevéssé mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek.
A hímnemű állatot hímnek nevezzük. A tyúkalakúak hímjének elnevezése kakas, a lúdalakúak esetében a réceformáknál gácsér, a többi lúdalakúnál pedig gúnár. Egyes emlősöknél a hím neve bika (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, úszólábúak), neptunusz (tengeritehenek) csődör vagy mén (lófélék, tevefélék), kan (kutyafélék, disznófélék, pekarifélék), kandúr (macskafélék), kos (vadjuh nem), bak (Capra nem és nyúlfélék).
A hímnemű ember elnevezése férfi, illetve az ivarérettség elérése előtt a fiú.
A hímnemet jelölő piktogram: ♂