Leonard Mlodinow

Ez a cikk a Leonard Mlodinow témával foglalkozik, amely a társadalomra gyakorolt ​​hatása miatt az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Leonard Mlodinow-hez kapcsolódó különböző szempontokat megvizsgáljuk, az eredetétől a különböző területekre gyakorolt ​​hatásáig, beleértve az emberek mindennapi életében gyakorolt ​​​​hatásait. Elemezzük a Leonard Mlodinow körül létező különböző perspektívákat, valamint az általa képviselt lehetséges kihívásokat és lehetőségeket. Ez a cikk arra törekszik, hogy elmélyítse a Leonard Mlodinow-ről szóló ismereteket, és elgondolkozzon a jelenlegi kontextusban való fontosságáról.

Leonard Mlodinow
2012-ben a pozsonyi TEDx konferencián
2012-ben a pozsonyi TEDx konferencián
Született1954. november 26. (70 éves)
Chicago, Illinois  USA
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozása
IskoláiKaliforniai Egyetem
Kitüntetései
  • Humboldt Research Fellowship
  • Humboldt-díj
  • Robert B. Balles Prize in Critical Thinking (2008)[1]
  • PEN/E. O. Wilson Literary Science Writing Award (2013)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Leonard Mlodinow témájú médiaállományokat.

Leonard Mlodinow (Chicago, 1954. november 26. –) amerikai elméleti fizikus és matematikus, forgatókönyvíró és író. A fizikában a nagy N-tágulásról[3], az atomok spektrumának a probléma végtelen dimenziós változatának figyelembevételén alapuló közelítési módszeréről, valamint a dielektrikumok belsejében lévő fény kvantumelméletéről szóló munkáiról ismert.

A nagyközönség számára is írt könyveket, amelyek közül öt a New York Times bestsellerje, köztük a The Drunkard's Walk: How Randomness Rules Our Lives (Részeg bolyongás: Hogyan uralja a véletlen az életünket) című könyvet, amelyet a New York Times figyelemreméltó könyvének választottak, és bekerült a Royal Society Tudományos Könyvdíj rövid listájára; A Stephen Hawkinggal közösen írt Grand Design, amely azt állítja, hogy Istenre hivatkozni nem szükséges a világegyetem eredetének magyarázatához; A War of the Worldviews (A világnézetek háborúja), Deepak Choprával közösen; és a Subliminal: How Your Unconscious Mind Rules Your Behavior (A tudattalan), amely megnyerte a 2013-as PEN/E. O. Wilson[4] irodalomtudományi írói díjat. Nyilvános előadásokat és médiaszerepeket is tart többek között a Morning Joe és a Through the Wormhole című műsorokban, és Deepak Chopráról vitázott az ABC Nightline műsorában.

Életrajza

Mlodinow Chicagóban, Illinois államban született olyan szülőktől, akik mindketten holokauszt-túlélők voltak. Édesapja, aki több mint egy évet töltött a buchenwaldi koncentrációs táborban, szülővárosában, Częstochowában, a náci Németország által megszállt Lengyelország Lengyel Főkormányzóság-i területén a zsidó ellenállás vezetője volt.[5] Gyerekkorában a matematika és a kémia egyaránt érdekelte, középiskolás korában pedig szerves kémiából tanította az Illinoisi Egyetem (Champaign-Urbana) professzora. Ahogy Feynman's Rainbow (Feynman szivárványa) című könyve elmeséli, érdeklődése a fizika felé fordult abban a félévben, amikor a főiskoláról egy izraeli kibucra költözött, és ezalatt éjszaka nem sok dolga volt azon kívül, hogy elolvasta a The Feynman Lectures on Physics (Feynman-előadások a fizikáról) című könyvet, amely azon kevés angol könyvek egyike volt, amelyeket a kibuc könyvtárban talált.[6]

Mlodinow doktorált a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben. Abban a doktori disszertációban dolgozott ki egy új típusú perturbációelméletet a nemrelativisztikus kvantummechanikára, amely a probléma végtelen dimenziós megoldásán alapul, majd korrigálja azt a tényt, hogy három dimenzióban élünk. A módszer az elméleti kémikusok által használt 1/d expanzió[3] alapja lett.[7][8][9][10][11][12] Úttörő[13][14] és innovatív[15][16][17] munkát végzett a nemlineáris optika kvantumelméletében is.[18][19][20] A nemlineáris kvantumoptika[21] központi problémája az, hogy hogyan lehet kvantálni egy olyan dielektrikumot, amely a szokásos homogenitások és anizotrópiák[22] mellett nemlinearitást és diszperziót is tartalmazhat, és az ezirányú korábbi kísérletek, bár beépítették az ismert lineáris elméletet, nem reprodukálták teljesen a nemlineáris egyenleteket.[15]

1981-ben Mlodinow csatlakozott a Caltech karához. Később Alexander von Humboldt ösztöndíjasnak nevezték ki, és a Max Planck Fizikai és Asztrofizikai Intézetben dolgozott Münchenben, Németországban. 1986-ban Mlodinow otthagyta a főállású egyetemi munkáját, hogy írói karriert kezdjen. Könyvein kívül számos epizódot írt számos televíziós sorozathoz, köztük a Star Trek: The Next Generation és a MacGyver sorozathoz, számítógépes játékokat készített Steven Spielberg rendezővel és Robin Williams színésszel,[23] és többek között ő írta a 2009-es Beyond the Horizon[24] című film forgatókönyvét.[25] Tovább folytatta az elméleti fizika kutatását, majd 2005-ben ismét csatlakozott a Caltech karához, majd 2013-ban távozott. Legújabb fizikai munkája az idő nyilaival[26], a kvantumdekoherenciával,[27] valamint a diszkrét kvantum véletlenszerű séták[28] és a kvantumelmélet relativisztikus egyenletei kapcsolatával foglalkozik.[29][30][31]

A Point of Inquiry műsorvezetője Josh Zepps interjút készít Mlodinow-val – CFI csúcstalálkozó – 2013

Művei

Könyvek

  • Emotional: How Feelings Shape Our Thinking (2022) (ISBN 978-1-5247-4759-6)
  • Stephen Hawking: A Memoir of Friendship and Physics (2020) (ISBN 978-1524748685)
  • Elastic: Flexible Thinking in a Time of Change (2018) (ISBN 1-101-87092-3) Új pillantás a változás idegtudományára – és arra, hogy a rugalmas gondolkodás hogyan segíthet boldogulni egy olyan világban, amely minden eddiginél gyorsabban változik.
  • The Upright Thinkers: The Human Journey from Living in Trees to Understanding the Cosmos (2015) (ISBN 978-0-30790-823-0) Az emberi haladás története, korunktól az afrikai szavannán át a modern kvantumfizika feltalálásáig.
  • Subliminal: How Your Unconscious Mind Rules Your Behavior (2012) (ISBN 0-307-37821-7) Leírja, hogy azokat a dolgokat, amelyekről azt gondoljuk, hogy tudatosak, szabadon választottak, valójában a tudatalattink irányítja.
  • The War of the Worldviews (2011) (ISBN 978-0-307-88688-0) Deepak Chopra-val. A két szerző tudományos és spirituális nézőpontjából szembeállítva válaszol a világegyetemről, a tudatról, az életről és Istenről szóló nagy kérdésekre.
  • The Grand Design (2010) (ISBN 0-553-80537-1) with Stephen Hawking. Ez a könyv azzal érvel, hogy nem szükséges Istenre hivatkozni a világegyetem eredete magyarázatához.
  • The Drunkard's Walk: How Randomness Rules Our Lives (2008) (ISBN 0-375-42404-0), a véletlenszerűséggel és az emberek arra való képtelenségével foglalkozik, hogy ezt mindennapi életükben figyelembe vegyék.
  • A Briefer History of Time (2005) (ISBN 0-553-80436-7), Stephen Hawkinggal.
  • Feynman's Rainbow: A Search for Beauty in Physics and in Life (2003) (as published in US) (ISBN 0-446-53045-X), Richard Feynmannel való kapcsolatáról és Richard Feynman éleselméjűségéről szól, a nyolcvanas évek elején, a Caltechben töltött posztdoktori éveiben. A könyv betekintést nyújt Feynman fizikához és élethez való hozzáállásába, Murray Gell-Mannnal való kapcsolatába és a húrelmélet térnyerésébe.
  • Euclid's Window: The Story of Geometry from Parallel Lines to Hyperspace (2001) (ISBN 0-684-86523-8) a görbe tér gondolatát és a geometria történetét írja le.

Gyermekkönyvek

Cikkek

  • "Mindware and Superforecasting." New York Times (October 15, 2015): 23.
  • "It is, in Fact, Rocket Science," New York Times (May 15, 2015): 23.
  • "Love and Math: The Heart of Hidden Reality." New York Times (October 25, 2013): 15.
  • "Most of Us are Biased After All." New York Times (April 4, 2013): 58.
  • "In Hollywood, Theories of Infinite Dimensions." New York Times (June 3, 2012): 58.
  • "A Facial Theory of Politics." New York Times (April 22, 2012): 58.
  • "Physics: Fundamental Feynman." Nature 471 (2011), 296–297.
  • Hawking, Stephen, and Leonard Mlodinow. "The (elusive) theory of everything." Scientific American 303.4 (2010): 68–71.
  • Hawking, Stephen, and Leonard Mlodinow. "Why God did not create the universe." Wall Street Journal (September 4—5, 2010) W 3 (2010).
  • "A hint of hype, a taste of illusion." Wall Street Journal (November 20, 2009).
  • "The Triumph of the Random," Was Joe Di Maggio's hitting streak a fluke?" Wall Street Journal (July 16, 2009).
  • "Meet Hollywood's Latest Genius." Los Angeles Times (July 2, 2006).

Magyarul megjelent

  • Eukleidész ablaka; A geometria története a párhuzamosoktól a hipertérig (Euclid's Window) – Akkord, Budapest, 2003 · ISBN 9639429163 · Fordította: Abonyi Iván
  • Feynman szivárványa. Szépség a fizikában és az életben (Feynman's rainbow) – Park, Budapest, 2004 · ISBN 963530627X · Fordította: Seres Iván
  • Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története (A Briefer History of Time) – Akkord, Budapest, 2006 · ISBN 9789632520872 · Fordította: Both Előd
  • Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv; Új válaszok az élet nagy kérdéseire (The Grand Design) – Akkord, Budapest, 2011 · ISBN 9789632520551 · Fordította: Both Előd
  • A tudattalan; Miképpen befolyásolja tudattalan elménk a viselkedésünket (Subliminal) – Akkord, Budapest, 2014 · ISBN 9789632520759 · Fordította: Both Előd
  • Részeg bolyongás; Hogyan irányítja a véletlen az életünket (The Drunkard's Walk) – Akkord, Budapest, 2014 · ISBN 9789632520698 · Fordította: Both Előd
  • Az emberi gondolkodás rövid története – Akkord, Budapest, 2018 · ISBN 9789632521039 · Fordította: Both Előd
  • Stephen Hawking; Emlékeim barátságról és fizikáról – Akkord, Budapest, 2020 · ISBN 9789632521428 · Fordította: Both Előd
  • Érzelmeink. Miként befolyásolják érzéseink a gondolkodásunkat?; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2023

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ https://web.archive.org/web/20160731194238/http://www.csicop.org/si/show/csis_balles_prize_goes_to_physicist_author_leonard_mlodinow
  2. ↑ https://www.latimes.com/books/jacketcopy/la-et-jc-pen-announces-winners-of-its-2013-awards-20130814-story.html. (Hozzáférés: 2022. május 28.)
  3. ↑ a b A kvantumtérelméletben és a statisztikus mechanikában az 1/N bővítés (más néven "nagy N" expanzió) a kvantumtérelméletek sajátos perturbatív elemzése belső szimmetriacsoporttal, például SO(N) vagy SU(N). Ez abból áll, hogy az elmélet tulajdonságait kiterjesztjük hatványokban, amelyet kis paraméterként kezelünk.
  4. ↑ Edward Osborne Wilson (1929. június 10. – 2021. december 26.) amerikai biológus, természettudós, ökológus és entomológus, aki a szociobiológia területének fejlesztéséről ismert.
  5. ↑ Tenenbaum, Joseph. Underground, The Story of a People, 195. o. (1952). ISBN 978-1786257963 
  6. ↑ Mlodinow, Leonard. Feynman's Rainbow: a Search for Beauty in Physics and in Life. Grand Central Publishing (2003) 
  7. ↑ Mlodinow, L. D., and N. Papanicolaou (1980). „SO (2, 1) algebra and the large N expansion in quantum mechanics”. Annals of Physics 128 (2), 314–334. o. DOI:10.1016/0003-4916(80)90323-1. 
  8. ↑ Mlodinow, L. D., and N. Papanicolaou (1981). „Pseudo-spin structure and large N expansion for a class of generalized helium Hamiltonians”. Annals of Physics 131 (1), 1–35. o. DOI:10.1016/0003-4916(81)90181-0. 
  9. ↑ Bender, Carl M., L. D. Mlodinow, and N. Papanicolaou (1982). „Semiclassical perturbation theory for the hydrogen atom in a uniform magnetic field”. Physical Review A 25 (3), 1305–1314. o. DOI:10.1103/PhysRevA.25.1305. 
  10. ↑ Mlodinow, Leonard D., and Michael P. Shatz (1984). „Solving the Schrödinger equation with use of 1/N perturbation theory”. Journal of Mathematical Physics 25 (4), 943–950. o. DOI:10.1063/1.526211. 
  11. ↑ Doren, D. J., and D. R. Herschbach (1985). „Accurate semiclassical electronic structure from dimensional singularities”. Chemical Physics Letters 118 (2), 115–119. o. DOI:10.1016/0009-2614(85)85280-5. 
  12. ↑ Loeser, J. G., and D. R. Herschbach. (1985). „Dimensional interpolation of correlation energy for two-electron atoms”. The Journal of Physical Chemistry 89 (16), 3444–3447. o. DOI:10.1021/j100262a004. 
  13. ↑ szerk.: Emil Wolf: Canonical quantum description of light propagation in dielectric media, 304–206. o. (2002. április 18.). ISBN 978-0444510228 
  14. ↑ Lukš, Antonín, and Vlasta Perinová (2009). „Origin of Macroscopic Approach”. Quantum Aspects of Light Propagation, 7–9. o. DOI:10.1007/b101766_2. 
  15. ↑ a b Drummond, Peter D (1990). „Electromagnetic quantization in dispersive inhomogeneous nonlinear dielectrics”. Physical Review A 42 (11), 6845–6857. o. DOI:10.1103/PhysRevA.42.6845. PMID 9903985. 
  16. ↑ Duan, Lu-Ming, and Guang-Can Guo (1997). „Alternative approach to electromagnetic field quantization in nonlinear and inhomogeneous media”. Physical Review A 56 (1), 925–930. o. DOI:10.1103/PhysRevA.56.925. 
  17. ↑ Bezgabadi, Abolfazl Safaei, and Mohammad Agha Bolorizadeh (2016). „Quantum mechanical treatment of the third order nonlinear term in NLS equation and the supercontinuum generation”. Photonic Fiber and Crystal Devices: Advances in Materials and Innovations in Device Applications X 9958, 995803. o. DOI:10.1117/12.2236882. 
  18. ↑ Hillery, Mark, and Leonard D. Mlodinow (1984). „Quantization of electrodynamics in nonlinear dielectric media”. Physical Review A 30 (4), 1860–1865. o. DOI:10.1103/PhysRevA.30.1860. 
  19. ↑ Hillery, Mark, and Leonard D. Mlodinow (1985). „Semiclassical expansion for nonlinear dielectric media”. Physical Review A 31 (2), 797–806. o. DOI:10.1103/PhysRevA.31.797. PMID 9895552. 
  20. ↑ Hillery, Mark, and Leonard Mlodinow (1997). „Quantized fields in a nonlinear dielectric medium: a microscopic approach.”. Physical Review A 55 (1), 678–689. o. DOI:10.1103/PhysRevA.55.678. 
  21. ↑ A kvantumoptika az atom-, molekuláris- és optikai fizika egyik ága, amely azzal foglalkozik, hogy az egyes fénykvantumok, az úgynevezett fotonok hogyan lépnek kölcsönhatásba az atomokkal és molekulákkal.
  22. ↑ Az anizotrópia az anyag azon tulajdonsága, amely lehetővé teszi, hogy az izotrópiával szemben különböző irányokba változzon vagy eltérő tulajdonságokat vegyen fel.
  23. ↑ Disney's Math Quest with Aladdin, <https://www.imdb.com/title/tt0219485/>. Hozzáférés ideje: January 2, 2018
  24. ↑ Beyond the Horizon (film)
  25. ↑ Beyond the Horizon (2009), <https://www.imdb.com/title/tt0429664/fullcredits>. Hozzáférés ideje: January 2, 2018
  26. ↑ A The arrow of time, az idő nyila az idő „egyirányú irányát” vagy „aszimmetriáját” jelöli. Arthur Eddington brit asztrofizikus fejlesztette ki 1927-ben, és ez egy megoldatlan általános fizikai kérdés. Ez az irány Eddington szerint az atomok, molekulák és testek szerveződésének tanulmányozásával határozható meg, és a világ négydimenziós relativisztikus térképére rajzolható meg.
  27. ↑ A kvantumdekoherencia a kvantumkoherencia elvesztése, az a folyamat, amelyben egy rendszer viselkedése a kvantummechanikával magyarázhatóról a klasszikus mechanikával magyarázhatóra változik. A kvantummechanikában az olyan részecskéket, mint az elektronok, hullámfüggvény írja le, egy rendszer kvantumállapotának matematikai ábrázolása; a hullámfüggvény valószínűségi értelmezése a különböző kvantumhatások magyarázatára szolgál.
  28. ↑ A kvantumséta (Quantum walk) a klasszikus véletlen bolyongások kvantumanalógjai. Ellentétben a klasszikus véletlenszerű sétával, ahol a sétáló meghatározott állapotokat foglal el, és a véletlenszerűség az állapotok közötti sztochasztikus átmenetek miatt jön létre.
  29. ↑ Mlodinow, Leonard, and Todd A. Brun (2014). „Relation between the psychological and thermodynamic arrows of time”. Physical Review E 89.5 (1), 052102. o. DOI:10.1103/PhysRevE.89.012102. PMID 24580167. 
  30. ↑ Hillery, Mark, Leonard Mlodinow, and Vladimír Bužek (2005). „Quantum interference with molecules: The role of internal states”. Physical Review A 71.6 (1), 062103. o. DOI:10.1103/PhysRevA.71.012103. 
  31. ↑ Brun, Todd A., and Leonard Mlodinow (2016). „Decoherence by coupling to internal vibrational modes”. Physical Review A 94.5 (1), 052123. o. DOI:10.1103/PhysRevA.94.012123. 

Egyéb információk

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leonard Mlodinow című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.