A mai világban a Katona Nándor különböző területeken érdekes és vita tárgyává vált. Legyen szó személyes, társadalmi, politikai vagy technológiai szféráról, a Katona Nándor nagy hatást váltott ki, és felkeltette minden korosztály és szakma iránt érdeklődő kíváncsiságát és érdeklődését. Az idők során a Katona Nándor fejlődött és különböző formákat öltött, alkalmazkodva a modern társadalom szükségleteihez és igényeihez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Katona Nándor mai szerepét és befolyását, elemezve jelentőségét, hatását és a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat.
Katona Nándor | |
![]() | |
Született | 1864. szeptember 12.[1] Szepesófalu |
Elhunyt | 1932. augusztus 1. (67 évesen)[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-27) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Nándor témájú médiaállományokat. | |
Katona Nándor, 1893-ig Kleinberger[4] (Szepesófalu, 1864. szeptember 12. – Budapest, Erzsébetváros, 1932. augusztus 1.)[5] magyar festőművész.
Katona Sámuel és Löw Cecília fiaként született. 1881 és 1887 között Mednyánszky László tanította, majd a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke volt. 1890 és 1894 között a párizsi Julian Akadémián Benjamin Constant-nál és Jean-Paul Laurens-nél tanult. Az 1890-es évektől vett részt kiállításokon, a Műcsarnokban főként hegyes, fenyős, felvidéki tájat ábrázoló tájképeit. Számos díjat nyert itthon és külföldön is. 1901-ben a Műbarátok Köre, 1921-ben a Nemzeti Szalon rendezett műveiből kiállítást. Halálát koszorúverőér-görcs okozta. 1932-ben hagyatéki kiállításon szerepeltek művei. Számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.