Ebben a Johann Michael Rottmayr-ről szóló cikkben a ma oly fontos témához kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg. A következő néhány sorban elemezzük eredetét, időbeli alakulását és a társadalomra gyakorolt hatását. Megvizsgáljuk továbbá a Johann Michael Rottmayr-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak jelen és jövőbeli relevanciáját. Ez a cikk áttekintést és teljes áttekintést kíván nyújtani a Johann Michael Rottmayr-ről, azzal a céllal, hogy az olvasók mélyebben megértsék ezt a témát és annak különböző területekre gyakorolt hatásait.
Johann Michael Rottmayr | |
![]() | |
Önarcképe | |
Született | Laufen |
Elhunyt | 1730. október 25. (73 évesen)[3][4][1][2] Bécs[3][2] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Michael Rottmayr témájú médiaállományokat. | |
Johann Michael Rottmayr (Salzburgi Érsekség, Laufen, 1656. december 11. – Osztrák Hercegség, Bécs, 1730. október 25.) barokk festő, az önálló osztrák festőiskola első generációjának jelentős alakja.
A salzburgi Laufenben született 1656. december 1-én. Tanulóéveit Velencében töltötte, majd Bécsben telepedett le, ahol I. József császár udvari festője lett.
Johann Michael Rottmayr az önálló osztrák festőiskola generációjának az első jelentős alakja volt. Számos bécsi templomba festett oltárképeket, ő díszítette mennyezetképekkel a salzburgi Szentháromság-templom kupoláját, a boroszlói jezsuita templomot, a bécsi Szent Péter-templomot és a melki apátsági templom mennyezetét is. Udvari megbízásai közül a legjelentősebb a bécsi Károly-templom kupolaképének megfestése volt.
Bécsben érte a halál, 74 évesen, 1730. október 25-én.