Károly-templom (Bécs)
Ebben a cikkben a Károly-templom (Bécs) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Károly-templom (Bécs) kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában. A következő néhány sorban részletesen megvizsgáljuk a Károly-templom (Bécs) minden oldalát, az eredetétől a mai fejlődéséig. Függetlenül attól, hogy szenvedélyes a téma iránt, vagy egyszerűen csak szeretne többet megtudni róla, ez a cikk teljes és gazdagító betekintést nyújt a Károly-templom (Bécs)-be.
|
A Bécs történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Károly-templom | |
| műemlékileg védett objektum | |
 | |
| A bécsi Károly-templom | |
.JPG) | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Bécsi főegyházmegye |
| Védőszent | Borromei Szent Károly |
| Építési adatok | |
| Építése | 1716 |
| Stílus | |
| Tervezője | Johann Bernhard Fischer von Erlach |
| Elérhetőség | |
| Település | Wieden |
| Elhelyezkedése | |
 Károly-templom
Pozíció Bécs térképén
| |
 é. sz. 48° 11′ 54″, k. h. 16° 22′ 19″48.198281°N 16.371881°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 54″, k. h. 16° 22′ 19″48.198281°N 16.371881°E | |
 | |
| A Károly-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Károly-templom témájú médiaállományokat. | |
A bécsi Károly-templom (Karlskirche) az osztrák főváros 4. kerületének, Wiedennek a római-katolikus plébániatemploma. A központhoz közeli Károly-tér (Karlsplatz) déli oldalán büszkélkedik és Bécs egyik szimbóluma.
VI. Károly német római császár 1714-1737 között építette a templomot, amely az ausztriai barokk építészet kiemelkedő alkotása és Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656 - 1723) egyik fő műve. Fischer von Erlachnak sikerült a historizmus jegyében a legkülönfélébb elemeket ötvözni. Az előcsarnokhoz vezető homlokzatot a római építészetből kölcsönözte, a két oszlop a római Traianus-oszlop mintáját követi, mellette a római barokkot követő toronypavilonok. Halála után fia, Joseph Emanuel folytatta munkálatokat, de részben megváltoztatta a terveket. Kiemelkedő teljesítmény a kupola freskója is, amely Johann Michael Rottmayr munkája. A templom épülete eredetileg a királyi palota irányába mutatott és 1918-ig udvari templomként is szolgált.
A főoltár szoborcsoportját Ferdinand Maxmilián Brokoff faragta.[1]
Galéria
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Kilátás a városra -
Mellék kápolna
Jegyzetek
- ↑ Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 307. o.
Források
- Maximilian Bernhard: 1000 Architekturwunder. Köln. ISBN 978-3-625-12222-7
Irodalom
- Charpentrat, Pierre. Living Architecture: Baroque. Oldbourne, 91. o. (1967). OCLC 59920343
- Clark, Roger. Precedents in Architecture. New York: Van Nostrand Reinhold, 165& 208. o. (1985). ISBN 0-442-21668-8
- Trachtenberg, Marvin, Hyman, Isabelle. Architecture: from Prehistory to Post-Modernism. Englewood Cliffs: Prentice-Hall, 370–1. o. (1986). ISBN 0-13-044702-1