Jean Renoir

A Jean Renoir témája kétségtelenül az egyik legrelevánsabb ma. Ez egy olyan téma, amely nagy hatással volt a társadalomra, és széles körű vitát váltott ki különböző területeken. A Jean Renoir felkeltette szakértők, akadémikusok, politikusok és egyszerű állampolgárok érdeklődését, akik igyekeznek megérteni és alaposan elemezni a következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jean Renoir-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint a különféle ágazatokra gyakorolt ​​hatását. A keletkezésétől a jövőbeli kivetítéséig a Jean Renoir olyan nagy jelentőségű témát képvisel, amely megérdemli, hogy részletesen és kritikusan foglalkozzunk vele.

Jean Renoir
Jean Renoir A nagy ábránd c. filmjéről beszél
Jean Renoir A nagy ábránd c. filmjéről beszél
Született1894. szeptember 15.
Párizs
Elhunyt1979. február 12. (84 évesen)
Beverly Hills, Kalifornia
Állampolgárságafrancia[1]
HázastársaCatherine Hessling (1920 – 1930)
Dido Freire (1944 – 1979)
ÉlettársaMarguerite Renoir
GyermekeiAlain Renoir
SzüleiAline Charigot
Pierre-Auguste Renoir
Foglalkozásafilmrendező
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Louis Delluc-díj (Éjjeli menedékhely, 1937)
  • Prix Charles Blanc (1963)
  • Életműdíj (1974)[2]
SírhelyeEssoyes
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Renoir témájú médiaállományokat.

Jean Renoir (Párizs, 1894. szeptember 15. – Beverly Hills, Kalifornia, 1979. február 12.) francia filmrendező, a 20. századi francia filmművészet kiemelkedő egyénisége. A második világháború előtt készített hangosfilmjeinek értékeire az új hullám filmes generációja hívta fel a figyelmet. Különösen François Truffaut művészetére volt hatással.

Pályája

A híres impresszionista festő, Pierre-Auguste Renoir fia. Jean Renoir saját állítása szerint az 1920-as évek közepén kizárólag azért kezdett filmmel foglalkozni, hogy (első) felesége, Catherine Hessling filmszínésznő lehessen. Fokozatosan azonban őt magát is rabul ejtette az új művészet.

Alkotói pályáját három korszakra szokták osztani: némafilmjei, a világháború előtt Franciaországban forgatott hangosfilmjei és a többnyire átlagosnak ítélt harmadik, az Amerikai Egyesült Államokban kezdődött korszakára. Első hangosfilmje a Babát purgálják, de ő maga a következőt, A szuka című filmjét tartotta pályája fordulópontjának. Legnagyobb hatású filmjeit az 1930-as évek második felében készítette, köztük volt A nagy ábránd is, mely hatalmas közönségsikert aratott. Ez a műve 1958-ban felkerült a világ legjobb filmjeiként elismert Brüsszeli tizenkettő listájára.

1940-ben az Egyesült Államokba távozott. Ott készült filmjei közül a legjelentősebb a Mindennapi kenyerünk (The Southerner), és csak évekkel a háború után tért vissza Európába, előbb egy olasz produkcióval (A királyné hintaja), majd ismét Párizsban forgatott. Élete utolsó éveit Kaliforniában töltötte.

Renoirt a filmtörténet a francia film egyik legnagyobb alkotójának értékeli, még akkor is, ha 1950 utáni filmjei jelentéktelenek. Tartalmi-formai eljárásaival sok tekintetben megelőzte az olasz neorealizmust (Toni) és a francia új hullámot (A vízből kimentett Boudu). Az 1939-es Játékszabály összefoglalója, csúcsa addigi pályájának, és talán az egész francia film fejlődésének. Egyrészt a háború kitörése miatt, másrészt művészi igényessége miatt premierje idején megbukott, későbbi felújításai révén ma a legfontosabb filmtörténeti hivatkozási alap.

Filmek

(Filmrendezői munkái:)

  • 1924 A víz leánya (La fille de l'eau)
  • 1926 Nana
  • 1926 Charleston (Charleston ou sur un air Charleston)
  • 1927 Marquitta
  • 1928 A kis gyufaáruslány (La petite marchande d'allumettes)
  • 1928 A lógós (Tire au flanc)
  • 1929 Lovagi torna (Le turnoi dans la cité)
  • 1929 Sivatagi tábor (Le bled)
  • 1931 A babát purgálják (On purge Bébé)
  • 1931 A szuka (La chienne)
  • 1932 Éjszaka a keresztúton (La nuit du carrefour)
  • 1932 (Chotard és Tsa) (Chotard et Cie)
  • 1932 A vízből kimentett Boudu (Boudu sauvé des eaux)
  • 1933 Bovaryné (Madame Bovary)
  • 1934 Toni
  • 1935 Lange úr bűne (Le crime de monsieur Lange)
  • 1936 Miénk az élet (La vie est à nous)
  • 1936 Éjjeli menedékhely (Les bas-fonds)
  • 1937 A nagy ábránd (La grande illusion)
  • 1937 Marseillaise (La marseillaise)
  • 1938 Állat az emberben (La bête humaine)
  • 1939 A játékszabály (La règle du jeu)
  • 1940 La Tosca
  • 1941 Mocsár (Swamp Water)
  • 1943 Ütött az óra (This Land is Mine)
  • 1944 Üdvözlet Franciaországnak (Salute to France)
  • 1945 Mindennapi kenyerünk (The Southerner)
  • 1946 Egy szobalány naplója (The Diary of a Chambermaid)
  • 1946 Asszony a tengerparton (The Woman on the Beach)
  • 1950 A folyó (The River)
  • 1952 Az aranyhintó (Le carrosse d'or)
  • 1954 Mulató a Montmartre-on (French Cancan)
  • 1956 Elena és a férfiak (Elena et les hommes)
  • 1959 Cordelier doktor végrendelete (Le testament du docteur Cordelier)
  • 1959 Ebéd a fűben (Le déjeuner sur l'herbe)
  • 1962 A ravasz káplár (Le caporal épinglé)
  • 1969 Jean Renoir kis színháza (Le petit théâtre par Jean Renoir)

Magyar nyelvű kötetei

  • Apám, Renoir. Életrajz; ford. G. Beke Margit; Gondolat, Bp., 1968
  • Életem és filmjeim; ford. Morvay Zsuzsa, Simon Vanda, összeáll., vál., szerk. Zalán Vince; Osiris, Bp., 2006 (Osiris könyvtár. Film)

Jegyzetek

  1. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  2. ↑ Governors Awards Honorees List

Források

További információk