A Jean-Baptiste Debret téma az elmúlt évtizedekben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Gazdag és változatos történetével a Jean-Baptiste Debret felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakértők és rajongók figyelmét egyaránt. A Jean-Baptiste Debret eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig mély nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jean-Baptiste Debret-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljesebb megértést biztosítsunk ennek a ma oly fontos témának.
Jean-Baptiste Debret | |
![]() | |
Született | 1768. április 18.[1][2][3][4][5] Párizs |
Elhunyt | 1848. június 28. (80 évesen)[4][5][6][7][8] Párizs[9] |
Állampolgársága | francia[10] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Római Díj |
Sírhelye | Montmartre-i temető |
![]() | |
Jean-Baptiste Debret aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Debret témájú médiaállományokat. | |
Jean-Baptiste Debret (Párizs, 1768. április 18. – Párizs, 1848. június 28.) francia festő.
Ifjan lépett be Jacques-Louis David műtermébe és mesterét Rómába is elkísérte. 1785-ben visszatért Franciaország és csakhamar az École polytechnique tanára lett. 1799-ben állította ki Aristomenes megszabadítása című képét (a montpellieri múzeumban), amelyet 1804-ben Az ifjú Antiochus betegsége című műve követett.
Később leginkább I. Napóleon életéből merítette képeinek tárgyát. amelyek közül említésre méltók: Napóleon köszönti a sebesült osztrákokat (1806); Napóleon, amint buzdítja katonáit az abensbergi csata előtt (1810) stb.
1831-ben visszatért Párizsba és ott élt haláláig.