Holland Antillák

A mai világban a Holland Antillák nagyon fontos és érdekes téma lett. Az idő múlásával a Holland Antillák egyre nagyobb jelentőséget kapott a modern társadalomban, vitákat, véleményeket és mélyreható tanulmányokat generált a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatásáról és relevanciájáról. Megjelenése óta a Holland Antillák felkeltette a szakértők, a rajongók és a nagyközönség figyelmét, és olyan témává vált, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben elemezzük a Holland Antillák kontextusát és különböző szférákra gyakorolt ​​hatását, átfogó perspektívát kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hatókörét és jelentőségét napjainkban.

Holland Antillák
Hollandia tengeren túli területe
1954 – 2010
Holland Antillák címere
Holland Antillák címere		 Holland Antillák zászlaja
Holland Antillák zászlaja
Mottó: latinul: Libertate unanimus
(Szabadságban egyetértve)
Nemzeti himnusz: cím nélküli himnusz
Általános adatok
FővárosaWillemstad
Terület800 km²
Népességkb. 200 000 fő
Hivatalos nyelvekholland, angol, papiamento
Valláskeresztény
Nemzeti ünnepáprilis 30, a királyság napja
PénznemHolland antillákbeli forint (ANG)
Kormányzat
Államformaalkotmányos monarchia
UralkodóBeatrix holland királynő
DinasztiaOránia–Nassaui-ház
KormányfőEmily de Jong-Elhage
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Antillák témájú médiaállományokat.

A Holland Antillák (hollandul: Nederlandse Antillen, papiamentóul Antianan Hulandes), régebbi nevén Holland Nyugat-India, a Holland Királyság tengeren túli területe volt. Két szigetcsoportból állt. Az egyiket Bonaire és Curaçao alkotta, és Venezuela partjainál fekszik, a másik a Szélcsendes-szigetekhez tartozik, Saba, Sint Eustatius és Sint Maarten szigetek alkották. A szigetek gazdaságának fő pillérei a kőolaj és a turizmus.

A terület ebben a formában 2010. október 10-én felbomlott.[1][2] Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság két új társult állama lett. Bonaire, Saba és Sint Eustatius szigetei Hollandia közvetlen részeivé váltak, különleges önkormányzatként (bijzondere gemeente), hasonló önkormányzati felépítéssel, mint az anyaországban.

Földrajz

Marigot, a Szent Márton-sziget egy része

A Holland Antillák két szigetcsoportból állt:

Legmagasabb pontja: Mount Scenery 862 m Sabán.

Régen a Holland Antillákhoz tartozott Aruba is, de 1986-ban kivált, és önálló entitásként maradt a Holland Királyság tagja.

Történelem

Bonaire-t Amerigo Vespucci fedezte fel 1499-ben. Curaçao szigetét ugyanabban az évben Alonso de Ojeda spanyol hajós találta meg. Sint Maarten szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban, Szent Márton napján. Sint Eustatius szigetét, vagy helyi nevén Statiat, szintén Kolumbusz fedezte fel ugyanazon útja során, de az első holland telepesek csak 1636-ban érkeztek ide.

Hollandia a 17. század közepén hódította meg a szigeteket, de a holland gyarmatosítás abban különbözött az angoltól, franciától és spanyoltól, hogy az kereskedelmi jellegű volt. A Holland Nyugat-indiai Kereskedelmi Társaságot 1621-ben hozták létre, és két évvel később már 800 hajójuk volt.

Az eredetileg hat szigetből álló Holland Antillák 1954-ben részleges, majd teljes önkormányzatot kapott, minden szigetnek a lakosság által választott helyi kormányzata van.

1986. január elsején a szigetcsoportból kivált Aruba szigete.

A Holland Antillák egyesített közigazgatási egység státusza 2010. október 10-től megváltozott és az 5 sziget új alkotmányos státust kapott a Holland királyságon belül.[3] Bonaire, Sint Eustatius és Saba beleegyezett, hogy holland községekké váljanak Karibi Hollandia néven, míg Curaçao és Sint Maarten holland fele önálló országok lesznek a Holland Királyságban.[4]

A felbomlás

2008. december 15-én véget értek a tárgyalások az Antillák körül. Ennek eredményeképpen 2010 októberében felbomlott a terület.

Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság két új társult állama lett.

Bonaire, Saba és Sint Eustatius szigetei Hollandia közvetlen részeivé válnak, különleges önkormányzatként (bijzondere gemeente), hasonló önkormányzati felépítéssel, mint az anyaországban. A három sziget közös elnevezése Karibi Hollandia (Caribisch Nederland). Indíthatnak majd jelölteket a holland és az európai parlamenti választásokon. Képviselőt küldhetnek a holland parlamentbe, és szigetenként egy-egy minisztert a holland kormányzatba. Nem válnak EU-s állampolgárrá, de bizonyos jogokat gyakorolhatnak mint holland állampolgárok.

Népesség

Willemstad, a főváros hagyományos épületei

A szigetek lakossága 2009. január 1-jén 199 929 fő volt.[5]

A szigetek lakossága:

Nyelv

Évtizedek óta tartó vita után a holland és az angol mellett a papiamentu is hivatalos nyelvvé vált 2007. március elején.[9]

Etnikumok

A népesség 40%-a mulatt. A mulattok az afrikaiak és az európaiak keveredéséből jöttek létre, leginkább a feketékre hasonlítanak, bár bőrszínük kissé világosabb. Fekete (afrikai származású) mintegy 20%, ők az afrikai rabszolgák leszármazottai. Szintén 20%-a a lakosságnak fehér (európai), a holland gyarmatosítók leszármazottai. Ezenkívül mintegy 20% ázsiai (indiai) bevándorló él még itt.

Vallások

A lakosság többsége a keresztény hit híve, Sint Eustatius és Sint Maarten szigetén protestáns a többség, Bonaire, Curaçao és Saba szigeteken pedig római katolikus. Egyéb jelentősebb vallások a hindu és a muszlim.

Államszervezet és közigazgatás

A Holland Királyság autonóm területe volt, 1954-től felbomlásáig a belügyekben teljes önállósággal. A holland kormány a védelemért és a külügyekért felel.

Az utolsó államfő Beatrix holland királynő (1980. április 30. óta) volt, akit a 6 évre kinevezett főkormányzó képviselt (2002. július 1. - 2010. október 10 között: Frits Goedgedrag). Az utolsó kormányfő Emily de Jong-Elhage (2006. március 26-tól) volt. A kormányt a helyi törvényhozás, a Staten választotta meg.

Gazdaság

A 20. században finomították és exportálták a Venezuelából behozott kőolajat.

A szigetcsoport az idegenforgalmáról volt ismert. 1990-es évektől a felbomlásig a világ meghatározó offshore pénzügyi központja volt. Külkereskedelmének harmada az Egyesült Államokhoz kötötte.

Közlekedés

Az Air France egy Airbus A340-es gépe landol a Princess Juliana repülőtéren Sint Maartenen
  • Közutak hossza: 600 km
  • Repülőterek száma: 5
  • Kikötők száma: 3

Telekommunikáció

Hívójel prefix PJ
ITU zóna 11
CQ zóna 8

Turizmus

Kötelező volt az oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazott valaki:

Sport

Bővebben: A Holland Antillák az olimpiai játékokon
Bővebben: Holland antilláki labdarúgó-válogatott

Az 1988-as szöuli olimpián Jan Boersma megszerezte a Holland Antillák egyetlen érmét. Vitorlázásban ért el második helyezést.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Felbomlik az Antillák. . (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  2. ↑ Megszűntek a Holland Antillák
  3. ↑ „Antillen opgeheven op 10-10-2010”, NOS, 2009. október 1.. (Hozzáférés: 2009. október 1.) (holland nyelvű) 
  4. ↑ „Dutch Antilles to be dismantled by 2010”, 2009. október 1.. (Hozzáférés: 2009. október 1.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ Népesség szigetenként, 2009. január 1., Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles Archiválva 2010. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  6. ↑ https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/curacao/summaries/#people-and-society. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  7. ↑ https://web.archive.org/web/20201231150122/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/335rank.html
  8. ↑ a b c https://opendata.cbs.nl/statline/#/CBS/en/dataset/83698ENG/table
  9. ↑ Antilles allow Papiamentu as official language. (Hozzáférés: 2021)

Források

  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
  • A világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Netherlands Antilles
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Antillák témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Holland Antillák címszót a Wikiszótárban!