Herceg János

Ez a cikk a Herceg János témával foglalkozik, amely számos területen nagy érdeklődést váltott ki. A Herceg János felkeltette a szakértők, a rajongók és a nagyközönség figyelmét, így fontos elemezni és elmélyülni ebben a témában. A történelem során a Herceg János kiemelkedő szerepet játszott különböző kontextusokban, többek között társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági szempontokat is befolyásolva. Ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk ezt a témát, hogy megértsük annak mai hatását és jelentőségét. A Herceg János részletes feltárásával igyekszünk teljes és naprakész képet adni az olvasónak erről a témáról, ezzel is hozzájárulva az ismeretek gazdagításához és fontosságának megértéséhez.

Herceg János
Élete
Született1909. május 11.
Zombor
Elhunyt1995. január 29. (85 évesen)
Zombor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, elbeszélés, esszé, tanulmány
Kitüntetései
  • Híd Irodalmi Díj (1977)
  • Híd Irodalmi Díj (1979)
  • Híd Irodalmi Díj (1989)

Herceg János (Zombor, 1909. május 11. – Zombor, 1995. január 29.) vajdasági (jugoszláv) magyar író, szerkesztő, műfordító.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Életpályája

Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végzi. 1929-ben Iksz címen folyóiratot ad ki, aminek egyetlen száma jelent meg. 1932-1934-ig nyomdai tisztviselő Zomborban, majd az Új Hírek munkatársa. 1936-1938-ig Budapesten a Dante Könyvkiadó szerkesztője. 1939-től az Új Hírek munkatársa, rövid ideig főszerkesztője, majd az újvidéki Reggeli Újság újságírója. 1941-től a zombori városi könyvtár igazgatója. A Délvidék visszatérése idején a Kalangya főszerkesztője. A háború után 1953-ig az újvidéki Testvériség-Egység Könyvkiadó Vállalat szerkesztője. Két megbízatási ciklusban is (1953-1955 és 1957-1977) az Újvidéki Rádió szerkesztője. 1955-1957-ig a Híd főszerkesztője. 1977-től nyugdíjas és később Doroszlóra költözik. Innen publikál a vajdasági elektronikus és írott sajtóba. 1981-ben: a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tagjai közé választják. 1998-ban Doroszlón emlékére irodalmi díjat alapítanak.

Munkássága

Herceg János munkássága kivételesen gazdag volt, jóllehet egy pesti kitérőtől eltekintve a megnevezett szűk földrajzi térségben teljesedett ki, melyet esetleg még csak a baranyai Kiskőszeg (Batina) felé lehetne tágítani. Innen indult el és ide tért vissza képzelt és való európai útjairól, ingázott Belgrád és Budapest, Újvidék és Szabadka között, kereste fel olvasóit, riportalanyait, írótársait. S közben írt, napról napra, hétről hétre, írt fáradhatatlan kitartással és elkötelezettséggel csaknem hét évtizeden át. Ennek a bámulatos termékenységnek az eredménye negyven önálló könyve.

A regények mellett minden prózai műfajban kifejezte magát, mégpedig a legtöbb esetben sikerrel, mivelhogy a mesterség minden titkának ismerője volt. Fő műfajának az esszét mondhatjuk, de írt naplójegyzeteket, arcképeket, kritikákat, riportokat, szociográfiákat, tárcákat, esszéket, helytörténeteket, miközben az írói erényei közül egyre jobban az emlékezés került az első helyre, az általa művelt műfajok sokaságában a múltat „újrateremtette”, jelenné varázsolta.

Herceg János közéleti ember is volt, közíró a szó legnemesebb értelmében. „Magyar írók vagyunk, nem nézhetjük közömbösen népünk sorsának alakulását” – mondta, s ennek a szellemében cselekedett is „a koráramlatoknak a vad vonulásában”. Talpon maradva élte át a sorsfordulókat, rendszerváltozásokat, ennek magyarázatát abban látta, hogy „óvatosan úsztam szemben az árral, de szemben úsztam...” Visszafogottsága ellenére írásait cenzúrázták, kihagyták, elfektették a nála is óvatosabb szerkesztők. Mindenkinél többet tett népünk fennmaradásáért, de a szétszóródás, a gyámolatlanság tényei láttán nemegyszer riadtan tapasztalta az egyéni helytállás elégtelenségét.

Művei

Regények

  • Tó mellett város, 1937 (hasonmásban: 2009)
  • Szikkadó földeken, 1954
  • Anna búcsúja, 1955
  • Ég és föld, 1959
  • Iketánia, 1987
  • Módosulások, 1989
  • Gogoland, 1992

Elbeszélések, esszék és tanulmányok

  • Viharban; előszó Szenteleky Kornél; Jugoslavenska štamp, Sombor, 1934
  • Gyászoló kőművesek; Kalangya, Zombor, 194?
  • Bors és fahéj; Testvériség-Egység, Noviszád, 1950
  • Papírhajó, 1953
  • Három halász meg egy molnár; Testvériség-Egység Kiadó, Újvidék, 1953
  • A tengerkirály; Progres, Novi Sad, 1959
  • Gyaloghintó. Elbeszélések; Forum, Novi Sad, 1965
  • Ég és föld. Válogatott írások; Forum, Novi Sad, 1967
  • Egy meg egy. Arcképek, 1968
  • Évek és könyvek; Fórum, Újvidék, 1971
  • Két világ, 1972
  • Előjáték, 1975
  • Kék nyárfás. Elbeszélések; Forum, Újvidék, 1979
  • Árnyak Novellák; Forum, Újvidék, 1982
  • Távlatok. Napló helyett. Esszék; Forum, Újvidék, 1983
  • Összegyűjtött elbeszélések I–III., 1986
  • Vuk és kora. Esszék; Forum, Újvidék, 1987
  • Kitekintő. Napló helyett 1984–1987; Forum, Újvidék, 1989
  • Nyíló idő. Esszék, visszaemlékezések; Forum, Újvidék, 1991
  • Régi dolgainkról. Esszék; Forum, Újvidék, 1993
  • Mulandóság, 1994
  • Medvecukor. Gyermek- és ifjúsági történetek; Forum, Újvidék, 1995
  • Összegyűjtött esszék, tanulmányok, 1-3.; összegyűjt., utószó, jegyz. Pastyik László; Zavod za ud̂benike i nastavna sredstva, Beograd, 1999–2003
    • 1. 1929–1944
    • 2. 1945–1965
    • 3. 1966–1984
  • Viharban (hasonmás kiad); előszó Szenteleky Kornél, utószó Toldi Éva; Szabadegyetem, Szabadka, 2009 (Életjel könyvek)

Versek

  • Kiáltás a ködből; Forum, Újvidék, 1970

Riport, szociográfia, napló

  • Változó világban; Testvériség-Egység, Noviszád, 1950
  • Leányvári levelek; Forum, Novi Sad, 1959
  • Hazulról. Naplójegyzetek; Forum, Novi Sad, 1965
  • Embersor; Forum, Újvidék, 1977
  • Visszanéző. Helytörténeti emlékek; Forum, Újvidék, 1979
  • Leányvári levelek; utószó Kontra Ferenc; HunCro, Eszék, 2009

Szótár

  • Srbsko-magyarski reč nik / Szerb-magyar szótár; Vajdasági Magyar Kultúrszövetség, Szombor, 1946
  • Magyar-szerb szótár / Madjarsko-srpski rečnik; Vajdasági Magyar Kultúrszövetség, Szombor, 1946

Mese

  • Vas Ferkó. A vitéz kovács; Testvériség-Egység, Újvidék, 1953
  • Vas Ferkó és más történetek; Forum, Újvidék, 1980

Díjai

Források

  • Toldi Éva: Herceg János (monográfia). Forum, Újvidék, 1993. ISBN 86-323-0333-3
  • Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. Forum, Újvidék, 2001
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Forum, Újvidék, 2003
  • Vajda Gábor: A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjainkig. Bereményi, Budapest, 1995
  • Szabó Palócz Attila: Megfáradt zászlók lobogása az elcsituló szélben, Magyar Szó, 2015. január 10.
  • Silling István: Herceg Jánost olvasva. Néprajzi, művelődéstörténeti tanulmányok, cikkek; Grafoprodukt, Szabadka, 2009
  • A Gerard írójáról. Újraolvasva és emlékezve a száz éve született Herceg Jánosra; szerk. Bordás Győző; Forum, Újvidék, 2009
  • Herceg János centenáriuma. 1909–2009. Tanulmányok, emlékezések; összeáll. Fekete J. József; Forum, Újvidék, 2010
  • Szabó Palócz Attila: Visszapörgetés. Tárcák Herceg János emlékének; Életjel, Szabadka, 2013 (Életjel könyvek)