Balassa Péter (esztéta)

A mai világban a Balassa Péter (esztéta) vitathatatlan jelentőségű témává vált. Jelenléte és hatása a személyes élettől a szakmai szféráig számos területen megnyilvánul. Akár helyi, akár globális szinten, a Balassa Péter (esztéta) nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Balassa Péter (esztéta) különböző aspektusait, elemezve hatását, következményeit és lehetséges megoldásait. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, amely annyira aktuális a kortárs társadalomban.

Ez a szócikk az esztétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Balassa Péter (egyértelműsítő lap).
Balassa Péter
Született1947. június 3.[1]
Budapest
Elhunyt2003. június 30. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBalassa Imre
Foglalkozása
  • esztéta
  • kritikus
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (6/11-2-6)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassa Péter témájú médiaállományokat.

Balassa Péter (Budapest, 1947. június 3. – Budapest, 2003. június 30.) József Attila-díjas (1989) esztéta, publicista, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Balassa Imre (1886–1974), a Nemzeti Színház rendezője és Tóth Gizella voltak.

Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen kezdte, majd az ELTE magyar–történelem szakán végezte 1966–1971 között. Vendéghallgatóként filozófiát, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakának óráit is látogatta.

1972–1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa volt. 1973-tól az ELTE Bölcsészettudományi Kar Esztétikai Tanszékén tanított. Másodállásban zeneesztétikát adott elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tanárképző szakán 1976–1980 között. 1990-től esztétikát és művelődéstörténetet tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Munkássága külföldön sem volt ismeretlen: előadott a Sorbonne-on, a leuveni Université Catholique-on, amszterdami és bécsi kollokviumokon, valamint erdélyi egyetemek (Kolozsvár, Nagyvárad) magyar tanszékein.[4]

1987–1991 között az Újhold Évkönyv főmunkatársa volt. 1988–tól a Jelenkor szerkesztő-bizottsági tagja volt. 1989–1991 között a Vigilia szerkesztő-bizottsági tagja volt. 1993-tól a Pannonhalmi Szemle szerkesztőségének volt a tagja. 1999-től egyetemi tanár. 1998-ban Széchenyi ösztöndíjas volt.

2003. június 30-án hunyt el Budapesten.

Fontos szerepet játszott az új prózaíró-nemzedék (kiváltképp Esterházy Péter és Nádas Péter) elindításában, elfogadtatásában. A zene, a képzőművészet és a filozófia egyaránt az érdeklődési körébe tartozott.

Emléke

Emlékére 2006-ban megalapították a Balassa Péter-díjat.

Balassa Péter emléktáblája Budapest I. kerületében; Gellérthegy utca 31.

Művei

  • Kovács Sándor válogatott zenei írásai; vál., jegyz., előszó Balassa Péter; Zeneműkiadó, Bp., 1976
  • Dévényi Éva: Színképelemzés. Stúdió K – Woyzeck. Színházlélektani esettanulmány / Balassa Péter: "Mint egy nyitott borotva". Georg Büchner Woyzeck töredékéről; Magyar Színházi Intézet, Bp., 1981
  • A színeváltozás. Esszék; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról, 1978-1984; Tankönyvkiadó, Bp., 1985 (Műelemzések kiskönyvtára)
  • Kierkegaard Félelem és rettegés. Utószó Balassa Péter, Európa, Bp., 1986
  • A látvány és a szavak. Esszék, tanulmányok 1981-1986; Magvető, Bp., 1987
  • Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről, 1986-88; a tanulmányokat összegyűjt. Balassa Péter; Magvető, Bp., 1988 (JAK füzetek, 41.)
  • A másik színház; Szépirodalmi, Bp., 1989
  • Hiába: valóság. Civilpróza; Jelenkor, Pécs, 1989
  • Babits Mihály válogatott versei; vál., utószó Balassa Péter; Editorg, Bp., 1992 (Editorg klasszikusok)
  • Szabadban; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1993 (Liget könyvek)
  • Halálnapló; Jelenkor, Pécs, 1993 (Élő irodalom sorozat)
  • Üvegezés. Műhelytanulmányok Márton László Átkelés az üvegen című regényéről; összeáll. Balassa Péter; József Attila Kör–Pesti Szalon, Bp., 1994 (JAK)
  • Majdnem és talán; T-Twins–MTAK Lukács Archívum, Bp., 1995 (Alternatívák)
  • A bolgár kalauz. Tanulmányok, esszék; Pesti Szalon, Bp., 1996
  • Petri György válogatott versei; vál., utószó Balassa Péter; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar költészet kincsestára)
  • Nádas Péter; Kalligram, Pozsony, 1997 (Tegnap és ma)
  • Koldustorta. Tizenegy írás; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1998 (Bibliotheca Hungarica)
  • The transfiguration of the novel (A regény átváltozása és az Érzelmek iskolája); angolra for. H. Paul Olchváry; Akadémiai, Bp., 1999 (Studies in modern philology, 14.)
  • Törésfolyamatok; Csokonai, Debrecen, 2001 (Alföld könyvek)
  • Halálnapló; 2. bőv. kiad.; Palatinus, Bp., 2004 (Balassa Péter művei, 1.)
  • Végtelen beszélgetés. Interjúk; Palatinus, Bp., 2004 (Balassa Péter művei, 2.)
  • Segédigék. Esterházy Péter prózájáról; Balassi, Bp., 2005 (Balassa Péter művei, 3.)
  • Az egyszerűség útjai, sötétben; szerk. Bende József; Vigilia, Bp., 2006 (Vigilia esszék)
  • Magatartások találkozója. Babits, Kosztolányi, Móricz; szerk. Szarka Judit; Balassi, Bp., 2007 (Balassa Péter művei, 4.)
  • Mindnyájan benne vagyunk. Nádas Péter művei; Balassi, Bp., 2007 (Balassa Péter művei, 5.)
  • Átkelés I. Mi tanulható az Újholdtól?; Balassi, Bp., 2009 (Balassa Péter művei, 6.)
  • Átkelés II. Lélekkertészet; Balassi, Bp., 2009 (Balassa Péter művei, 7.)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ 1997. évi pályázatához leadott szakmai önéletrajzai és publikációi az ELTE BTK Esztétika tanszékének Balassa emlékoldalán.

Források

További információk