Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Hans Schlegel-et. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk történetében, fejlődésében és relevanciájában különböző összefüggésekben. Kitérünk a legfontosabb szempontokra, és megvitatjuk a különböző területekre gyakorolt hatását, átfogó és teljes jövőképet kínálva valódi jelentésének megértéséhez. A Hans Schlegel egy izgalmas téma, amely nagy érdeklődésre tart számot, ezért arra fogunk szánni magunkat, hogy megfejtsük titkait, és olyan új perspektívákat kínáljunk, amelyek gazdagítják ismereteinket erről a lenyűgöző témáról. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Hans Schlegel-en keresztül!
Hans Schlegel | |
![]() | |
Született | 1951. augusztus 3. (73 éves)[1] Überlingen |
Állampolgársága | német |
Házastársa | Heike Walpot |
Gyermekei | hét gyermek |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Schlegel témájú médiaállományokat. | |
Hans Wilhelm Schlegel (Überlingen, Németország, 1951. augusztus 3. –) német fizikus, űrhajós. 1987 óta dolgozik az ESA-nál.
1970-1972 között a fegyveres erőknél ejtőernyősként szolgált. Több tartalékos képzést követően 1980-ban tartalékos hadnagy. 1979-1986 között kísérleti fizikusként dolgozott az Aacheni Egyetemen. 1986-1988-között a roncsolásmentes vizsgálati módszer specialistája. Felesége Heike Walpot űrhajós jelölt.
1986. augusztus 3-tól a Deutsche Forschungs- und Versuchsanstalt für Luft- und Raumfahrt (DFVLR) jelentkezőket keresett a második német Spacelab küldetésre. A követelmények teljesítését követően 1799 jelöltből 13 fő (9 férfi és 4 nő) felelt meg a követelményeknek. Közülük 5 főt választottak ki (Renate Brümmer, Heike Walpot, Gerhard Thiele, Hans Schlege és Ulrich Walter) űrhajós kiképzésre. 1988-ban a DFVLR székhelyén Kölnben tényleges (előzetes) űrhajós kiképzésben részesültek. 1990-től kezdték felkészíteni a csoport tagjait a Spacelab tervezett feladatainak ellátására. Űrhajós felkészítése során műrepülő pilóta vizsgát tett. Egy speciálisan átalakított KC–135-ös repülőgépen gyakorolta a súlytalanság körülményei közötti mozgást, tevékenységet. Az űrrepülőgépen történő szolgálatra 1992-ben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, majd a Mir-űrállomáson történő tevékenységre a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban (CPK) kapta meg a kiképzést. Szakmai vizsgáit követően megkapta a repüléshez szükséges engedélyeket. 1987. augusztus 3-tól részesült űrhajóskiképzésben. Kettő űrszolgálat alatt összesen 22 napot, 18 órát és 2 percet töltött a világűrben.
Szojuz TM–25 kutatásfelelős űrhajósa