Ebben a cikkben meghívjuk Önt, hogy lépjen be a Gérard de Nerval izgalmas világába. Ezen a vonalon a Gérard de Nerval-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Megvizsgáljuk következményeit, relevanciáját ma és lehetséges hatásait a jövőben. Hasonlóképpen elemezzük a terület szakértőitől származó különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk a Gérard de Nerval-ről. Készüljön fel, hogy mindent megtudjon, amit a Gérard de Nerval-ről tudnia kell ebben a cikkben!
Gérard de Nerval | |
![]() | |
Élete | |
Született | 1808. május 21. Párizs |
Elhunyt | 1855. január 26. (46 évesen) Párizs |
Sírhely | Père-Lachaise temető |
Szülei | Étienne Labrunie |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, próza, színmű |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gérard de Nerval témájú médiaállományokat. |
Gérard de Nerval (születési nevén Gérard Labrunie) (Párizs, 1808. május 21. – Párizs, 1855. január 26.) francia költő és író.
Kétéves volt, amikor édesanyja, aki katonaorvos édesapját kísérte el Sziléziába, elhunyt. Ezután anyja nagybátyja, Antoine Boucher nevelte Mortefontaine-ben. Amikor apja 1814-ben a frontról hazakerült, Nervalt visszaküldte Párizsba.
Théophile Gautier-vel együtt a Presse dramaturg tárcarovatát vezette; 1828-ban lefordította francia nyelvre Goethe Faustját, amely hírnevét is megalapozta, s ez ma is a legsikerültebb fordítások egyike. Nerval rendkívül kicsapongó életet folytatott, elmebeteg lett és egy rohamában fölakasztotta magát. A Père-Lachaise temetőben helyezték végső nyugalomra.
Tárcaszerű vázlatai és elbeszélései közül érdekesek: Scènes de la vie orientale (1848-50); La Bohême galante (1855). Írt színműveket is: Tartuffe chez Molière; L'alchimiste (Dumas-val); L'imagier de Harlem (Méryvel és Lopezzel); Misanthropie et repentir (August von Kotzebue után). Összes műveit (Oeuvres complètes, 5 kötet) 1868-ban újra kiadták. Életrajzát Maurice Tourneux írta meg (Párizs, 1888).