Hudson River School

Napjainkban a Hudson River School nagyon fontos témává vált társadalmunkban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Hudson River School vezető szerepet töltött be életünkben, és a személyes kapcsolatainktól a gazdaság fejlődéséig mindenre hatással van. Ezért fontos megérteni és elgondolkodni a Hudson River School-en, hogy megértsük életünkre gyakorolt ​​hatását, és megalapozott döntéseket hozhassunk. Ebben a cikkben a Hudson River School különböző aspektusait és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását fogjuk feltárni azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely ma annyira aktuális.

Thomas Cole (1801–1848): Oxbow vihar utáni látképe Holyoke hegyéről (Northampton, Massachusetts), (1836), Metropolitan Művészeti Múzeum

A Hudson River School 19. századi romantikus, amerikai festészeti iskola, a tájképfestő csoport tagjai teremtették meg a jellegzetesen amerikai tájképfestészetet.[1] Festményeik témája főképp a Hudson folyó völgye, Catskills, az Adirondack és New Hampshire hegyei. A második generációhoz tartozó művészeik tájképeinek helyszínei bővültek, témáik között Új-Anglia, a tengeri tartományok vagy az amerikai nyugat, ill. Dél-Amerika, Európa és Közel-Kelet is szerepel.

Leírása

A művészcsoport székhelye New Yorkban volt, tagjaik közül többen Greenwich Village szívében, a Tizedik utcában levő neves műteremházban tartottak fenn műtermet. Kezdetben „amerikai” vagy „New York-i iskolaként” utaltak rájuk. Számos jelentős szakmai folyóirat, intézmény támogatta művészetüket, mint például az Amerikai Szépművészeti Akadémia. Mikortól a Barbizoni Iskola realista, plein air képei jöttek már divatba az amerikai mecénások és gyűjtők körében és az iskola által képviselt romantikus stílus kezdett idejétmúltnak számítani, pejoratívan használták rájuk a Hudson River School terminust. Habár tagjaik számtalan helyre utaztak és alkottak Európában is, a New York Tribune kritikusa, Clarence Cook vagy Homer Dodge Martin tájképfestő élt ezzel a kifejezéssel. Nyomtatásban az elnevezés először 1879-ben jelent meg, bár már az 1870-es években is utaltak rájuk így.[2][3]

Olykor hatalmas méretű festményeiket valósághű, részletgazdag és idealizált természetábrázolás jellemzi, amely gyakran egymás mellett mutatja a békésen megművelt területeket az érintetlenül megmaradt természettel, mely gyorsan eltűnőben volt a Hudson-völgyből, éppen akkoriban, amikor kezdték értékelni a táj fenséges jellegét.[4] Általánosságban a Hudson River School művészeinek meggyőződése szerint – habár vallási nézeteik eltérőek voltak – a természet az amerikai táj formájában Isten tükröződése.[5] Olyan európai mesterek követői voltak, mint Claude Lorrain, John Constable vagy J. M. W. Turner. Közülük több festő a Düsseldorfi Iskola tagjai közé is sorolható, mesterük a német Paul Weber volt.[6]

Alapítás

A 19. századi amerikai tájképfestészeti irányzatnak, a Hudson River School atyjának Thomas Cole amerikai festőművészt tekintik.[7] Az Angliából származott Cole-t az amerikai táj ragyogó, őszi színei ragadták meg. Először 1825 őszén gőzhajóval hajózott fel a Hudson-ön, West Pointnál, majd Catskill-nél szállt partra. A tájról készült alkotásainak első ismertetése a New York Evening Postban jelent meg 1825. november 22-én.[8] Közeli barátja, Asher Brown Durand az iskola jelentős alakjává vált, Cole halála után őt tekintették az iskola vezető egyéniségének. A Hudson River School egyik kiemelkedő eleme a természet gazdagsága volt, emellett a mozgalom hívei között az ébredő nemzeti öntudat is jelen volt, Cole metaforaként használta a tájképet az új nemzetre,[3] ugyanakkor gyanakvóan figyelték a kor gazdasági és technológiai fejlődését.[9]

Második nemzedék

Frederic Edwin Church, Niagara-vízesés, 1857, Corcoran Gallery of Art, Washington, D.C.
Albert Bierstadt: Among the Sierra Nevada, California, 1868, Smithsonian American Art Museum, Washington, D.C.

Az iskola második, gyakran luministáknak, a fény szerelmeseinek nevezett generációja Thomas Cole 1848-ban bekövetkezett korai halála után kezdett kibontakozni. Tagjai közé sorolható: Frederic Edwin Church (1826 – 1900), John Frederick Kensett (1816 – 1872), Sanford Robinson Gifford (1823 – 1880), George Loring Brown (1814 – 1889) és a német származású művész, Albert Bierstadt (1830 – 1902). A Hudson River School tagjaiból Kensett, Gifford és Church egyúttal a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum alapítói között is megtalálhatók.[10] Frederic Edwin Church észak- és dél-amerikai, európai, közel-keleti utazásai után alkotott képei alapján nemzetközi viszonylatban is a legelismertebb amerikai tájképfestőnek számított.[3]

A második generáció legjelentősebb alkotásainak többsége 1855 és 1875 között született. Frederic Edwin Church és Albert Bierstadt Amerikában koruk ünnepelt festőinek számítottak, mindketten a Düsseldorfi Iskola hatása alatt alkottak, Bierstadt több éven át Düsseldorfban is tanult. Emberek ezrei fizettek olyan festményeik megtekintéséért, mint például a Niagara-vízesés[11] vagy a The Icebergs. Festményeik gigászi, epikus mérete példátlan volt a korábbi amerikai festészetben, az amerikaiakat az országukban található megszelídítetlen, lenyűgöző szépségű vadonjaira emlékeztette. Ez volt az amerikaiaknak nyugatra történő letelepedésének, a nemzeti parkok létrehozásának és a zöld városi parkok megszületésének időszaka.

Festőnők

Több festőművésznő is kapcsolható a Hudson River Schoolhoz. Susie M. Barstow lelkes hegymászó volt, aki Catskills és a White Mountains hegyi tájait festette meg. Az ír származású festőnőt, Eliza Pratt Greatorex-t második női tagként beválasztották a Nemzeti Formatervezési Akadémiára (National Academy of Design). Julie Hart Beers vázlatrajzoló expedíciókat vezetett a Hudson Valley vidékére, később az egyik New York-i művészeti stúdióban is bemutatkozott. Harriet Cany Peale Rembrandt Peale-nél tanult, Mary Blood Mellen pedig Fitz Henry Lane tanítványa és munkatársa volt.

Neves művészeik

Gyűjtemények

Alkotásaik főképp amerikai gyűjteményekben találhatók, a legnagyobb számban a Connecticut állambeli, hartfordi múzeumban, a Wadsworth Atheneumban. A múzeum alapítója, Daniel Wadsworth az iskolaalapító Thomas Cole és a hartfordi származású Frederic Edwin Church baráti körébe tartozott.

További gyűjtemények:

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Najmányi László: A természet és az amerikai vízió – New York Historical Society, New York. artportál, 2007. október 6. . (Hozzáférés: 2024. április 2.)
  2. ↑ Howat, John K. American Paradise: The World of the Hudson River School. New York: Metropolitan Museum of Art, Harry N. Abrams, Inc., 3, 4. o. (1987) 
  3. ↑ a b c Kennet T. Jackson. The Encyclopedia of New York City. Yale University, 174. o. (1995). ISBN 0 300 05536 6 
  4. ↑ „The Panoramic River: the Hudson and the Thames”, Hudson River Museum, 2013. március 28., 188. oldal (Hozzáférés: 2016. június 23.) 
  5. ↑ The Hudson River School: Nationalism, Romanticism, and the Celebration of the American Landscape. Virginia Tech History Department. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  6. ↑ John K. Howat: American Paradise: The World of the Hudson River School, S. 311
  7. ↑ O'Toole, Judith H.. Different Views in Hudson River School Painting. Columbia University Press, 11. o. (2005). ISBN 9780231138208 
  8. ↑ Boyle, Alexander: Thomas Cole (1801–1848) The Dawn of the Hudson River School. Hamilton Auction Galleries. . (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  9. ↑ Angela Miller, The Empire of the Eye (1996); Alfred L. Brophy, Property and Progress: Antebellum Landscape Art and Property, McGeorge Law Review 40 (2009): 601-59.
  10. ↑ Avery, Kevin J.: Metropolitan Museum of Art: Frederick Edwin Church. Metropolitan Művészeti Múzeum. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  11. ↑ Corcoran Highlights: Niagara. Corcoran Museum of Art. . (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  12. ↑ Encyclopedia Britannica
  13. ↑ Allaback, Sarah: 19th Century Painters: Hudson River School. 2006. Hudson River Valley National Heritage Area. . (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  14. ↑ Rickey, Frederick: Robert W. Weir (1803–1889). United States Military Academy. . (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  15. ↑ White, Mark Andrew. Progress on the Land: Industry and the American Landscape Tradition. Oklahoma City, OK: Melton Art Reference Library, 6–13. o. (2002). ISBN 0-9640163-1-1 

Források

További információk

Commons:Category:Hudson River School
A Wikimédia Commons tartalmaz Hudson River School témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek