Görgey Gábor

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Görgey Gábor
Stekovics Gáspár felvétele
Született	Görgey Arthur 1929. november 22. Budapest
Elhunyt	2022. április 11. (92 évesen) Solymár
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Iván Ildikó
Foglalkozása	költő fordító újságíró politikus író
Tisztsége	Magyarország nemzetikulturálisörökség-minisztere (2002. május 27. – 2003. május 18.)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1948–) Római Katolikus Hittudományi Akadémia (1954–1955)
Kitüntetései	Kossuth-díj (2006)
Sírhelye	Óbudai temető
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	próza, líra, dráma, újságírás
Alkotói évei	1956–
Első műve	Füst és fény
Irodalmi díjai	Kossuth-díj
Magyarország nemzeti kulturális örökségének minisztere
Hivatali idő 2002. május 27. – 2003. május 18.
Előd	Rockenbauer Zoltán
Utód	Hiller István
IMDb Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Görgey Gábor, születési nevén Görgey Arthur (Budapest, 1929. november 22. – Solymár, 2022. április 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, rendező. 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.

Életútja

A Görgey család leszármazottjaként született, 1929-ben. Édesapja Görgey György, édesanyja Péchy Zsófia.

1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német–angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben került a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964–1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982–1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

Közéleti pályafutása

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992–1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Tisztségét 2010-ig viselte. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök felkérte kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja volt.

Irodalmi munkássága

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.

Művei

• Füst és fény. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1956
• Délkör; Szépirodalmi, Bp., 1963
• Hektor, a hőscincér; Móra, Bp., 1966
• Komámasszony, hol a stukker?; Magvető, Bp., 1969
• Köszönöm, jól (versek, 1970)
• Alacsony az Ararát. Noé. Komédia / Handabasa avagy A fátyol titkai. Komédia Vörösmarty Mihály művei alapján; Magvető, Bp., 1971
• Vadászszerencse. Versfordítások; Európa, Bp., 1974
• Lilla. / Cápák / Nyugalom; Magvető, Bp., 1976
• Légifolyosó (versek, 1977)
• Találkozás egy fél kutyával (próza, 1980)
• Egy vacsora anatómiája (1981)
• Fejek Ferdinándnak (színművek, 1982)
• A fél kutya másik fele; Szépirodalmi, Bp., 1983
• Munkavilágítás (esszék, 1984)
• Galopp a Vérmezőn (színművek, 1987)
• A díva bosszúja (novellák, 1988)
• Vadászszőnyeg (regény, 1988)
• Meteoropata nemzet; Magvető, Bp., 1989
• Volt egyszer egy Felvidék (regény, 1989)
• Kísértések könyve (regény, 1990, 2007)
• Nők szigete (versek, 1990)
• Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991)
• A homár páncélja (regény, 1992)
• Eszkimó nyár. Válogatott és új versek; Orpheusz Könyvek, Bp., 1993
• Waterloo kellős közepén (próza, 1994)
• 21 vers; Belvárosi, Bp., 1994 (Borostyán-könyvek)
• Örömállam. Komédia két felvonásban; Neoprológus, Bp., 1996 (A magyar dráma fóruma)
• Adria szirénje (regény, 1999)
• Megírhatatlan történet (novellák, 1999)
• Mikszáth különös házasságai (színmű, 1999, 2015)
• Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000)
• Tiszta ország. Hazai krónika; Elektra Kiadóház, Bp., 2002
• Tükörjáték. Drámák; Elektra Kiadóház, Bp., 2003
• Rokokó háború (drámák, 2003)
• Eszkimó nyár. Összegyűjtött versek; 2. bőv. kiad.; Elektra Kiadóház, Bp., 2004
• Alkatrészhullás, 2005–2009; Elektra Kiadóház, Bp., 2009
• Don Hektor, a hőscincér; Elektra, Bp., 2009
• Öt arckép (2011)
• Az én asztalom. Itthon és a nagyvilágban; Corvina, Bp., 2013
• A kivégzés éjszakája (regény, 2015)
• Görgey. Görgey Gábor emlékezése Görgey Artúr születésének 200. évében; Szépmíves, Bp., 2018
• Ceterum censeo; Corvina; Bp., 2020

Díjai, elismerései

• Robert Graves-díj (1976)
• József Attila-díj (1980)
• Pro arte Díj (1985)
• IRAT-nívódíj (1989)
• Déry Tibor-díj (1989)
• a Művészeti Alap irodalmi díja (1992)
• Az Év Könyve-díj (2000)
• Millenniumi CET-díj (2000)
• Pro Urbe Budapest (2001)
• Gundel művészeti díj (2002)
• Nemes Nagy Ágnes-díj (2005)
• Aranytoll (2005)
• Kossuth-díj (2006)
• FDA Irodalmi díj (2008)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010)
• Szép Ernő-jutalom (2014)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2017)
• Prima Primissima díj (2018)

Magánélete

Kétszer nősült, második felesége Iván Ildikó opera-énekesnő volt. Egy lánygyermek édesapja (Anna, 1965). Solymáron élt.

Jegyzetek

1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
3. ↑ Meghalt Görgey Gábor író, volt kultuszminiszter
4. ↑ Elhunyt Görgey Gábor
5. ↑ https://www.origo.hu/kultura/20220513-gorgey-gabor-temetes.html
6. ↑ Édesanyja gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. november 22.)
7. ↑ Nehezen vállalta a solymári miniszter. In: Sólyomszem, I. évf. 10. szám, 2002. május 31., 12. o.

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Tanulmány Görgey Gábor művészetéről
• Görgey Gábor életrajza a gondola.hu-n Archiválva 2021. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben

Magyarország oktatásügyi miniszterei
Nevelésügyi miniszterek, vallás- és közoktatási miniszterek	Eötvös József (1848) Batthyány Lajos (1848) Szász Károly (1848–1849) Horváth Mihály (1849)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Eötvös József (1867–1871) Szlávy József (1871) Pauler Tivadar (1871–1872) Trefort Ágoston (1872–1888) Baross Gábor (1888) Csáky Albin (1888–1894) Eötvös Loránd (1894–1895) Wlassics Gyula (1895–1903) Berzeviczy Albert (1903–1905) Lukács György (1905–1906) Tost Gyula (1906) Apponyi Albert (1906–1910) Székely Ferenc (1910) Zichy János (1910–1913) Jankovich Béla (1913–1917) Apponyi Albert (1917–1918) Zichy János (1918) Lovászy Márton (1918) Juhász Nagy Sándor (1918–1919)
Vallásügyi miniszter	Vass János (1919)
Közoktatásügyi miniszter	Kunfi Zsigmond (1919)
A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosai	Lukács György (1919) Pogány József (1919)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Teleki Pál (1919) Garbai Sándor (1919) Imre Sándor (1919) Huszár Károly (1919) Haller István (1919–1920) Vass József (1920–1922) Klebelsberg Kuno (1922–1931) Ernszt Sándor (1931) Karafiáth Jenő (1931–1932) Hóman Bálint (1932–1938) Teleki Pál (1938–1939) Hóman Bálint (1939–1942) Szinyei Merse Jenő (1942–1944) Antal István (1944) Rakovszky Iván (1944) Rajniss Ferenc (1944–1945) Szálasi Ferenc (1945) Teleki Géza (1944–1945) Keresztury Dezső (1945–1947) Ortutay Gyula (1947–1949)
Népművelési, vallás- és (köz)oktatásügyi miniszter	Ortutay Gyula (1949–1950)
Népművelési miniszterek	Révai József (1950–1951) Darvas József (1950–1951)
Közoktatási miniszter	Darvas József (1951–1953)
Felsőoktatási miniszter	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953)
Oktatásügyi miniszterek	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953) Darvas József (1953–1956) Kónya Albert (1956) Lukács György (1956)
Oktatás- és művelődésügyi miniszter	Kónya Albert (1956–1957)
Művelődésügyi miniszterek	Kállai Gyula (1957–1958) Benke Valéria (1958–1961) Ilku Pál (1961–1973) Nagy Miklós (1973–1974) Polinszky Károly (1974–1980) Orbán László (1974–1976) Pozsgay Imre (1976–1982) Köpeczi Béla (1982–1988) Czibere Tibor (1988–1989) Glatz Ferenc (1989–1990)
Oktatási és kulturális miniszterek	Andrásfalvy Bertalan (1990–1993) Mádl Ferenc (1993–1994) Fodor Gábor (1994–1995) Magyar Bálint (1996–1998) Pokorni Zoltán (1998–2001)
Nemzeti kulturális örökség miniszterei	Hámori József (1998–1999) Rockenbauer Zoltán (2000–2002) Görgey Gábor (2002–2003) Hiller István (2003–2005) Bozóki András (2005–2006)
Oktatási miniszterek	Pálinkás József (2001–2002) Magyar Bálint (2002–2006)
Oktatási és kulturális miniszter	Hiller István (2006–2010)
Nemzeti erőforrás minisztere	Réthelyi Miklós (2010–2012)
Emberi erőforrások miniszterei	Balog Zoltán (2012–2018) Kásler Miklós (2018–2022)
Belügyminiszter	Pintér Sándor (2022–)

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJht3BJpQqCCWBgM9fgVG3 VIAF: 7795429 OSZK: 000000006492 NEKTÁR: 1815 PIM: PIM56295 OSZMI: OSZMI1692 LCCN: n85376040 ISNI: 0000 0000 8087 3979 GND: 103313311 SUDOC: 25153782X NKCS: jn20000602208 BNF: cb14998056p