Tost Gyula

Ebben a cikkben a Tost Gyula témával foglalkozunk, amely napjainkban nagyon fontos kérdés, amely különböző területeken mély vitát váltott ki. A Tost Gyula hosszú időn keresztül érdeklődés és tanulmányok forrása volt a társadalomra gyakorolt ​​többszörös következményei és visszahatásai miatt. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy a Tost Gyula-et különböző nézőpontokból elemezzük és reflektáljuk, hogy megértsük valódi terjedelmét és lehetséges következményeit. A következő néhány sorban a Tost Gyula különböző aspektusait fogjuk feltárni, és megpróbálunk átfogó és átfogó képet nyújtani erről az összetett és lenyűgöző témáról.

Tost Gyula
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1906. március 6. – április 8.
ElődLukács György
UtódApponyi Albert

Született1846. november 16.
Bányavölgy
Elhunyt1929. október 24. (82 évesen)
Budapest
PártSzabadelvű Párt

Foglalkozáspolitikus

Bányavölgyi Tost Gyula (Bányavölgy, 1846. november 16.Budapest, 1929. október 24.) országgyűlési képviselő, vallás-és közoktatásügyi miniszter. 1890. december 31-én testvérével, Károllyal együtt megkapta a magyar nemesi címet.[1]

Élete

Miután a jogot elvégezte, 1871-ben kincstári ügyész lett. 1872 és 1878 között országgyűlési képviselő, majd 1887-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosa volt. 1892-ben miniszteri tanácsossá és királyi közalapítványi igazgatóvá nevezték ki. 1906. március 6-ától 1906. április 8-áig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Végül a ceglédi kerület gazdászati közalapítvány főtisztje.

Családja

Tost József (1745–?) császári kertész, kertépítőként a schönnbrunni kastély parkját tervezte, 4 fia volt, Antal, Károly és Vencel József nádor szolgálatába állt, míg Tost Albert császári kertészként nyert alkalmazást a bécsi udvarnál, ahol édesapja munkáját folytathatta.

  • Tost Antal: a Budai Királyi Vár királyi kertésze. 1849-ben a várostrom alatt kolerában halt meg.
  • Tost Vencel: a „Nádorkert” kertésze (ez a mai Lágymányoson, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt egykor).
  • Tost Károly (1789-1852) az alcsúti kastély és a Margit-sziget kertésze, Munkáját fia, József folytatta.
  • Tost Ferenc (Temesvár, 1875. - Budapest, 1933. október 26.), kertész, a Magyar Kereskedő Kertészek Országos Szövetségének megalapítója, 1913–24-ben kiadta A Magyar Kereskedő Kertész c. szaklapot. Megindította a Tost Kertészeti Hirdetője c. lapját (1920–1949).
  • Tost Gyula (1903. – Budapest, 1944. október 16.), Tost László fia, repülő alezredes, Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje, Ambrózy Gyula mellett a Kiugrási Iroda vezetője. A kiugrási kísérlet kudarca után, a nyilas puccs másnapján öngyilkosságot követett el. (A temetésén két egymás melletti fejseb nyoma látszott a kötés alatt. Az őt őrizetben tartó németek azt állították, műtét miatt; megpróbálták megmenteni, hogy kihallgathassák.) Tost Gyula életdrámája Kovács András Októberi vasárnap című játékfilmjének alapja.

Jegyzetek

  1. Kempelen Béla: Magyar nemes családok

Források