Tost Gyula

Ebben a cikkben a Tost Gyula témával foglalkozunk, amely napjainkban nagyon fontos kérdés, amely különböző területeken mély vitát váltott ki. A Tost Gyula hosszú időn keresztül érdeklődés és tanulmányok forrása volt a társadalomra gyakorolt ​​többszörös következményei és visszahatásai miatt. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy a Tost Gyula-et különböző nézőpontokból elemezzük és reflektáljuk, hogy megértsük valódi terjedelmét és lehetséges következményeit. A következő néhány sorban a Tost Gyula különböző aspektusait fogjuk feltárni, és megpróbálunk átfogó és átfogó képet nyújtani erről az összetett és lenyűgöző témáról.

Tost Gyula
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1906. március 6. – április 8.
ElődLukács György
UtódApponyi Albert

Született1846. november 16.
Bányavölgy
Elhunyt1929. október 24. (82 évesen)
Budapest
PártSzabadelvű Párt

Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tost Gyula témájú médiaállományokat.

Bányavölgyi Tost Gyula (Bányavölgy, 1846. november 16.Budapest, 1929. október 24.) országgyűlési képviselő, vallás-és közoktatásügyi miniszter. 1890. december 31-én testvérével, Károllyal együtt megkapta a magyar nemesi címet.[1]

Élete

Miután a jogot elvégezte, 1871-ben kincstári ügyész lett. 1872 és 1878 között országgyűlési képviselő, majd 1887-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosa volt. 1892-ben miniszteri tanácsossá és királyi közalapítványi igazgatóvá nevezték ki. 1906. március 6-ától 1906. április 8-áig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Végül a ceglédi kerület gazdászati közalapítvány főtisztje.

Családja

Tost József (1745–?) császári kertész, kertépítőként a schönnbrunni kastély parkját tervezte, 4 fia volt, Antal, Károly és Vencel József nádor szolgálatába állt, míg Tost Albert császári kertészként nyert alkalmazást a bécsi udvarnál, ahol édesapja munkáját folytathatta.

  • Tost Antal: a Budai Királyi Vár királyi kertésze. 1849-ben a várostrom alatt kolerában halt meg.
  • Tost Vencel: a „Nádorkert” kertésze (ez a mai Lágymányoson, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt egykor).
  • Tost Károly (1789-1852) az alcsúti kastély és a Margit-sziget kertésze, Munkáját fia, József folytatta.
  • Tost Ferenc (Temesvár, 1875. - Budapest, 1933. október 26.), kertész, a Magyar Kereskedő Kertészek Országos Szövetségének megalapítója, 1913–24-ben kiadta A Magyar Kereskedő Kertész c. szaklapot. Megindította a Tost Kertészeti Hirdetője c. lapját (1920–1949).
  • Tost Gyula (1903. – Budapest, 1944. október 16.), Tost László fia, repülő alezredes, Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje, Ambrózy Gyula mellett a Kiugrási Iroda vezetője. A kiugrási kísérlet kudarca után, a nyilas puccs másnapján öngyilkosságot követett el. (A temetésén két egymás melletti fejseb nyoma látszott a kötés alatt. Az őt őrizetben tartó németek azt állították, műtét miatt; megpróbálták megmenteni, hogy kihallgathassák.) Tost Gyula életdrámája Kovács András Októberi vasárnap című játékfilmjének alapja.

Jegyzetek

  1. Kempelen Béla: Magyar nemes családok

Források