Erdei Ferenc-szobor (Rajki László)

Ebben a cikkben a Erdei Ferenc-szobor (Rajki László) témáját különböző perspektívákból tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy feltárjuk a következményeit, alkalmazásait és a mai relevanciáját. Részletesen elemezzük történeti összefüggéseit, lehetséges hatásait a különböző területeken, valamint relevanciáját a jelenlegi panorámában. Hasonlóképpen, a lehetséges jövőbeli vonatkozásait is megvizsgáljuk, és megvitatjuk a Erdei Ferenc-szobor (Rajki László) különféle szempontjait. A különböző megközelítéseken és véleményeken keresztüli utazáson keresztül a cél az, hogy az olvasó átfogó és részletes képet kapjon erről a témáról, azzal a céllal, hogy vitára és elmélkedésre ösztönözze.

Ez a szócikk Rajki László alkotásáról szól. Hasonló címmel lásd még: Erdei Ferenc-szobor (egyértelműsítő lap).
A kőszobor

Erdei Ferenc kőszobra Makón, a róla elnevezett téren, szülőházával szemben, Gerizdes városrész határán áll.

A kőből készült portrészobrot Rajki László orosházi születésű, szentendrei szobrászművész készítette el 1987-ben, a Hazafias Népfront felkérésére. A mászkőből faragott portrét 1987. október 5-én, ünnepélyes keretek között, a népfrontmozgalom vezetőinek részvételével avatták fel Gárdonyban, a Hazafias Népfront üdülőjének parkjában. Az üdülőt később privatizálták és átépítették – jelenleg (2018) négycsillagos szállodaként üzemel – Erdei Ferenc-szobrát pedig lebontották.

Rajki László alkotása 1988-ban a Hazafias Népfront budapesti székházába, majd 1993-ban a makói múzeumba került. Fölállítására azonban csak 1996-ban került sor.

A félfigurát kőtalapzatra helyezte, ami egy virágokkal övezett zöldfelület közepén áll; az alkotás összmagassága 97 centiméter. A talapzaton az ERDEI FERENC 1910–1971 felirat olvasható.

Források