Szirbik Miklós-szobor

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szirbik Miklós-szobor hatását a modern társadalomra. Megjelenése óta a Szirbik Miklós-szobor számos ember figyelmét és érdeklődését felkeltette szerte a világon, vitát és elmélkedést váltva ki a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatásáról. Ezen az elemzésen keresztül megvizsgáljuk annak kultúrára, gazdaságra, politikára és technológiára gyakorolt ​​hatásait, hogy jobban megértsük jelentőségét és relevanciáját ma. Hasonlóképpen elemezni fogjuk, hogy a Szirbik Miklós-szobor hogyan fejlődött az idők során, alkalmazkodva a társadalmi átalakuláshoz, és hozzájárulva a változáshoz és az innovációhoz a társadalom különböző szféráiban.

Szirbik Miklós mellszobra a Széchenyi téren

Szirbik Miklós szobra Makón, a belvárosban, a Széchenyi téri szoborparkban található.

Szirbik Miklós református prédikátor, a város első történetírója volt. Emlékművének elkészítése régóta az önkormányzat tervei között szerepelt, a megvalósítandó jövőbeli alkotásokat listázó ún. szoborkoncepcióban már a 2000-es években is szerepelt. Végül egy, a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz 2013-ban benyújtott sikeres, támogatásban részesített pályázatnak köszönhetően valósult meg: az NKA két és fél millió forintot ítélt meg a városnak - utóbbi pedig önerőből vállalta a tereprendezés, a zsűriztetés és más egyéb járulékos költségek fedezését.

Az ötnegyedes, patinázott bronz mellszobor fagyálló süttői mészkő talapzaton áll; a posztamensbe Szirbik aláírását, születési és halálozási dátumát valamint foglalkozását vésték. A szobor alapját a krónikásról fennmaradt egyetlen litográfia adta, amely huszonévesen, a kor divatjának megfelelő öltözetben ábrázolja Szirbik Miklóst; ebből indult ki Kiss Jenő Ferenc makói szobrász, mikor hozzálátott a munkához, jóllehet arra törekedett, hogy a prédikátort már idősebb, történetírói - irodalmári korszakában jelenítse meg. Ennek megfelelően a viseletet is megváltoztatta, a mellszobor református palástot kapott. A város korábban három árajánlatot kért, amelyek közül Kiss Jenő Ferenc adta a legelőnyösebbet, így esett az alkotóra a választás.

A szobrot Buzás Péter polgármester és Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora leplezte le 2014. április 27-én. Az avató ünnepségen közreműködött a református liturgiákat éneklő városi vegyeskar, a prédikátor munkásságát méltató Jámborné Balog Tünde, a város díszpolgára, valamint Kondrát Zoltán református lelkipásztor is.

Források