Dózsa–Felletár-ház

Ma a Dózsa–Felletár-ház-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Dózsa–Felletár-ház visszatérő beszédtéma lett különböző területeken, a politikától a szórakoztatásig, beleértve a kultúrát és a tudományt is. A Dózsa–Felletár-ház relevanciája nem korlátozódik egyetlen helyre vagy pillanatra, hanem túlmutat határokon és időkön. Hatása és jelentése szakértők és hétköznapi polgárok vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Dózsa–Felletár-ház-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak jelentőségét és társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Az épület

A Dózsa–Felletár-ház egy makói épület, amely a Belvárosban található, a városháza közelében.

Az épületet Dózsa Lajos, Csanád vármegye közkórházának főorvosa emeltette 1902-ben egy aradi építész tervei alapján, eklektikus stílusban. A középrizalit enyhén kiugró, négy pilaszter tagolja, timpanon koronázza. Az L alakú épület homlokzata szimmetrikus, a pince alapfala 60 cm. Az ablakok klasszicizálók, az ablakkeret függőleges falsávjai fejezettel zárulnak, fölöttük szemöldöktimpanon található. Az ablakpárkányt konzolosan támasztották alá. Az ablakok fölé bemélyített falitükröket helyeztek el. A házon 33 évig két tulajdonos osztozott, az egész épületet 1935-ben árverésen szerezte meg dr. Felletár Józsefné Demkó Belánszky Margit. 1952-ben államosították. Tíz év múlva ismét magánkézbe került. 1963-ban a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vásárolta meg, és azóta is székházának használja, őrizve az épület eredeti jellegét. 1995-ben újította föl, ekkor készítették a kapu kovácsoltvas betéteit első világháború előtti mintakönyvek alapján.

Források