Ságvári Endre-szobor (Makó)

A Ságvári Endre-szobor (Makó) olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az elmúlt években. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró téma érdeklődést és vitát váltott ki a társadalomban. A történelem során a Ságvári Endre-szobor (Makó) fejlődött, és befolyásolta többek között a kultúrát, a tudományt, a politikát és a gazdaságot. Ebben a cikkben feltárjuk a Ságvári Endre-szobor (Makó) fontosságát és hatását, és megvitatjuk a mai világra gyakorolt ​​​​hatásait. A Ságvári Endre-szobor (Makó) eredetétől napjaink relevanciájáig olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük valódi jelentését életünkben.

A szobor

Ságvári Endre makói szobra Gerizdes városrészben volt található, az egykori Ságvári téren, amelyet a rendszerváltás után szüntettek meg.

Alkotója Hadik Magda, akinek keze nyomát több városi köztéri szobor is viseli. A mészkőből készült művet 1978-ban állították föl.

Az 1990-ben előterjesztett utcanév-revízió során a tér nevét eltörölték, a belefutó utcák számozását meghosszabbították, de a szobor ekkor még az eredeti helyén maradt. 2012-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi szervezete azzal a kéréssel fordult a városvezetéshez, hogy távolítsa el a szobrot az ábrázolt személy megítélésének kérdésessége és a városhoz fűződő kapcsolat hiánya miatt. A képviselő-testület egyhangúlag úgy döntött, hogy a szobrot a helyén hagyja, és az ügyet csak akkor veszi ismételten napirendre, ha eltávolítását a gerizdesi lakók kezdeményezik.[1] 2015-ben a szobrot a helyi József Attila Múzeumba költöztették át.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ A helyén marad Ságvári makói szobra (delmagyar.hu, 2012. március 30.. . (Hozzáférés: 2012. április 1.)
  2. ↑ Megkerült a makói Ságvári-szobor (vasarhely24.hu, 2015. szeptember 3.). . (Hozzáférés: 2015. szeptember 21.)

Források