Dolci

Mai cikkünkben a Dolci lenyűgöző világába fogunk beleásni. Feltárjuk eredetét, időbeli alakulását, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig a Dolci kulcsfontosságú szerepet játszott az emberi élet különböző területein, és fontos megérteni a jelentőségét a körülöttünk lévő világ jobb megértéséhez. Ebben a cikkben a Dolci-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, és részletes elemzést nyújtunk a mai világra gyakorolt ​​hatásáról. Készüljön fel a felfedezés és a Dolci megismerésének útjára!

Dolci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállásfalu
Irányítószám33515
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség239 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 56′45.550000°N 17.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 56′45.550000°N 17.933333°E
Térkép

Dolci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 52, közúton 60 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység előterében, a Drávamenti-síkság szélén fekszik.

Története

Dolci település feltehetően a török uralom idején a 16. században keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével. 1579-ben a Pozsegai szandzsák részeként 12 házzal szerepel a török defterben.[2] 1698-ban „Dolinczy” néven szerepel a török uralom alól felszabadított felszabadított települések között.[3] Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolczi” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolcze” néven 27 házzal, 173 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

1857-ben 319, 1910-ben 607 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a horvát, 13%-a cseh, 10%-a német, 8%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 286 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
319 370 383 476 519 607 668 568 494 490 506 401 386 339 329 286

Nevezetességei

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült.

Sport

Az NK DOŠK Dolci labdarúgóklubot 1969-ben alapították, majd 2007-ben újraalapították. A megyei 1. liga keleti csoportjában szerepel.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.
  3. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 427. oldal.
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 139. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk