A Chile himnusza ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Chile himnusza létrejötte óta minden korosztálytól, kultúrától és környezettől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és gyakori beszédtéma lett szakmailag és személyesen egyaránt. Az idő múlásával a Chile himnusza különféle módon fejlődött, és releváns szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. Ezért elengedhetetlen a Chile himnusza alapos elemzése és megértése, következményei és hatása a mai társadalomra. Ebben a cikkben elmélyülünk a Chile himnusza világában, hogy foglalkozzunk annak számos aspektusával, és átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk a ma oly fontos témáról.
Chile első nemzeti himnuszát Manuel Robles komponálta és szövegét Bernardo de Vera y Pintado írta. A történészek azt tartják, hogy először az 1819. szeptemberi ünnepségeken, vagy a Domingo Arteaga Színházban adták elő 1820. augusztus 20-án.
A második himnuszt Ramón Carnicer zenéjére írták, aki spanyol volt, és liberális nézetei miatt Angliába menekült. Ezt a művet 1828. december 23-án adták elő az Arteaga Színházban a Filharmonikus Társaság koncertjén.
Évekkel később, 1847-ben a chilei kormány felkérte Eusebio Lillo költőt, hogy írjon szöveget Carnicer zenéjére Pintado eredeti költeménye alapján, mely még a Spanyolország elleni heves érzelmeken alapult. Ma a mű kórus része és ötödik versszaka az ország hivatalos nemzeti himnusza.
A szerzők: Ramón Carnicer (1789-1855) zene – Eusebio Lillo (1826-1910) és Bernardo de Vera y Pintado (1789-1826) szöveg:
I. versszak
II. versszak III. versszak |
IV. versszak V. versszak VI. versszak |
Az alábbi szöveg az általánosan játszott változat, mely az eredeti költemény V. versszakából és a teljes kórusból áll:
Spanyol szöveg | Magyar szöveg |
---|---|
Puro, Chile, es tu cielo azulado; Coro |
Chile, az eged tisztán kéklik; Kórus |