Bubik István

Ma belépünk a Bubik István lenyűgöző világába, amely téma világszerte felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A Bubik István releváns téma a mai társadalomban, és számos megbeszélést és vitát generált különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bubik István különböző oldalait és perspektíváit, az eredetétől a mai hatásig. Megvizsgáljuk a népszerű kultúrában betöltött relevanciáját, a politikára gyakorolt ​​hatását és az emberek mindennapi életében betöltött szerepét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Bubik István-ről.

Bubik István
Bubik István (1978) Urbán Tamás felvétele
Bubik István (1978)
Urbán Tamás felvétele
Született1958. május 19.
Budapest
Elhunyt2004. november 28. (46 évesen)
Ceglédbercel
Állampolgárságamagyar
HázastársaRémi Tünde
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1981)
Kitüntetései
Lista
Halál okaautóbaleset
SírhelyeFarkasréti temető
Színészi pályafutása
Aktív évek19802004
Díjai
Magyar Művészetért díj (1988)

A Wikimédia Commons tartalmaz Bubik István témájú médiaállományokat.

Bubik István (Budapest, 1958. május 19.Ceglédbercel, 2004. november 28.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Életpályája

Középiskolai tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban végezte.[1] 1981-ben szerzett színészdiplomát, majd friss diplomásként a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol már fiatalon olyan jelentős szerepekhez jutott a szakmai kritika és a közönség egyöntetű megelégedésére, mint a Tartuffe címszerepe Moliére darabjában, Shakespeare II. Richárdja, Bánk bán Katona József darabjában, Csongor a Csongor és Tündében, Jézus a Jézus Krisztus Szupersztárban,[2] Mercutio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, Ádám Madách Imre Az ember tragédiájában[3] illetve István szerepe az István, a király rockoperában.[4] Érzelmeken alapuló, aktív, robbanékony játékstílus jellemezte alakításait.[5][6]

A nyolcvanas években aktív részese volt az ellenzéki mozgalmaknak. Egyik legemlékezetesebb alakítása Sütő András Advent a Hargitán című darabjának főszerepe Sinkovits Imre és Kubik Anna mellett,[7][8] mely az aktuális politikai helyzetben különös jelentőségű volt. 1988. június 27. napján az erdélyi német és magyar falvakat érintő falurombolások és Nicolae Ceaușescu diktatórikus politikája ellen szólalt fel a Hősök terén tartott jelentős méreteket öltő tüntetésen. Ezt követően egy évre Londonba utazott, mondván, gondolkodni akar addigi életéről, munkájáról, életben betöltött szerepéről. Ezalatt a színészmesterséget szándékosan mellőzve rakodómunkásként dolgozott.[9]

Hazatérve a Művész Színház társulatához csatlakozott, és itt is maradt egészen annak megszűnéséig. Ezt követően rövid ideig a Thália Színháznál, a Thália Társaságnál, majd a Kelemen László Színkörnél dolgozott, melyet színésztársaival, Eperjes Károllyal és Gáspár Sándorral hozott létre, míg végül 2000-ben az Új Színházhoz szerződött.

Emlékezetes alakításai közé tartozik a Szinetár Miklós rendezte Tartuffe címszerepe a Várszínházban, a Kis Csaba által rendezett Othello Jágója az Új Színházban, későbbi szerepei közül pedig a Szentivánéji álom takácsa, Tompor (Zuboly neve a Nádasdy Ádám-féle fordításban).

A mozikedvelők ismerhetik Szabó István A napfény íze című filmjéből vagy a szintén 1999-ben a mozikba kerülő Hídember című alkotásból, de Bubik alakította a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl című filmdráma főszerepét is, mely rendkívüli kritikai sikert aratott.

A fentieken túl több híres szinkronszerepe volt, mint például Forrest Gump című filmben ő adta Tom Hanks hangját, a Rocky és a Cobra című filmekben Sylvester Stallone hangját, illetve a Négybalkezes című filmben Gérard Depardieu hangját.[10] [11] [12]

A tévénézők a Nyolc évszak című televíziós sorozatból ismerhették meg a nyolcvanas években, ugyanakkor az 1990-es évek Magyarországán indult kereskedelmi televízióknak soha egyetlen meghívását sem fogadta el. Ennek okát a tévécsatornák kulturális színvonalával, elfogadhatatlan értékrendjével és azzal magyarázta, hogy a minőségi drámai színjátszást teljesen mellőzik a műsorgyártásból.[13]

2004. november 28-án reggel az előző napi szolnoki előadása után hazafelé autóbalesetben vesztette életét a 4-es főúton Ceglédbercel közelében.[14]

Mint azt a későbbi rendőrségi vizsgálatok megállapították, Bubik ittasan ült autóba. Az igazságügyi szakértői vizsgálat 1,51-2,50 ezrelék közötti alkoholszintet mért a színész vérében.

A róla elnevezett utca és emléktáblája Esztergomban
Bubik István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25. Alkotó: Kő Pál.

Művésztársai a színész emlékére létrehozták a Bubik István-díjat, mely a Magyar Művészetért díjrendszer önálló értékű díja. A kuratórium elnöke Kubik Anna. Az elismerést évente ítélik oda, 35 évesnél fiatalabb színész vagy rendező érdemelheti ki.[6]

Bubik halálát követően az Új Színház a színészről nevezte el stúdiószínpadát.[15] Emellett Orosházán a művelődési ház kamaraterme,[16] Budapesten a Csili Művelődési Központ színházterme és Maglódon a MAGHÁZ színházterme is az ő nevét viseli.[17][18]

Tekintettel arra, hogy Bubik szenvedélyes lovas és az ügető rendszeres vendége, versenyek rendszeres résztvevője volt, a Kincsem Park legnagyobb szabadtéri versenyén, a hagyományos szilveszteri ügetőn emlékére minden évben megrendezésre kerül a Bubik István emlékverseny.[19]

Halála után Esztergomban utcát neveztek el róla.

Családja

A 80-as években együtt élt Spilák Klára színésznővel.[20] Felesége Rémi Tünde néptáncos volt. Egy közös gyermekük született: Bubik Réka Hajnalka, aki színésznek tanul.[21] Egy másik kapcsolatából Szentandrássy Hédi képzőművésszel szintén van egy lánya, Kincső.[22][23]

Színházi szerepeiből

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93; ugyanitt ötvenöt színházi felvételen is látható.[24]

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Díjai

Jegyzetek

  1. UM. „Rohan az idő: 18 éve szenvedett végzetes balesetet Bubik István – Újságmúzeum”, Újságmúzeum, 2022. november 27. (Hozzáférés: 2022. december 19.) (hu-HU nyelvű) 
  2. Origo: A 80-as, 90-es évek egyik legnagyobb magyar színészének tragikus halála (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
  3. Évfordulónaptár. . (Hozzáférés: 2013. június 4.)
  4. Index.hu
  5. Magyar Színházművészeti Lexikon
  6. a b c Port.hu
  7. Közösség: Advent a Hargitán (1988) - Kubik Anna, Bubik István, Sinkovits Imre (videó). katolikusokeloforuma.network.hu. (Hozzáférés: 2023. június 1.)
  8. Port.hu
  9. Bubik István életrajza a Nemzeti Színház oldalán
  10. Bubik István az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  11. Noémi, Sümegi: Ittasan karambolozott a színészóriás (magyar nyelven). index.hu, 2023. május 19. (Hozzáférés: 2023. december 19.)
  12. Bubik István - munkásság - ISzDb. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2023. december 19.)
  13. Bubik István tévéinterjú – Magyar Televízió, New York” (hu-HU nyelven). 
  14. Elhunyt Bubik István. Index.hu, 2004. november 28. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
  15. 7ora7.hu
  16. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. október 5.)
  17. Zene.hu
  18. Mozgalom, Köztérkép: Bubik István – Maglód (Babos László, 2007) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  19. Pentathlon.hu. . (Hozzáférés: 2015. október 5.)
  20. Az élet megoldja magát - Interjú Spilák Klárával. Színház.hu. (Hozzáférés: 2025. január 2.)
  21. Bubik Réka Hajnalka (magyar nyelven). SZFE. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  22. Klubrádió (2024. november 7.). „Bubik Istvánról, közös gyerekükről, hajléktalan életéről mesél Szentandrássy Hédi roma képzőművész”. 
  23. Egyszerre két asszony várta haza Bubik Istvánt: vajon a titkai vezettek a tragédiához? | Meglepetés (magyar nyelven), 2023. január 2. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  24. 2011. október 17-i lekérdezés
  25. A Nemzeti Színházban
  26. A Művész Színházban

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk