Benin világörökségi helyszínei

A mai világban a Benin világörökségi helyszínei releváns témává vált, és mindenhol általános érdeklődést mutat az emberek számára. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Benin világörökségi helyszínei vezető szerepet töltött be életünkben, és a munkamódszerünktől a személyes kapcsolatainkig mindenre hatással van. Ez a cikk alaposan feltárja a Benin világörökségi helyszínei hatását és jelentőségét a modern társadalomban, és részletes elemzést kínál életünk különböző területeire gyakorolt ​​hatásairól. Legyen szó a Benin világörökségi helyszínei-ről mint közszereplőről, történelmi eseményről vagy társadalmi jelenségről, relevanciája túlmutat a határokon, és megérdemli, hogy különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg.

Bővebben: Világörökség

Benin területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Királyi paloták Abomeyben
Felvétel: 1985, kisebb módosítás: 2007
Kulturális (III)(IV)
Hivatkozás: 323, védett terület: 47,6 ha, pufferzóna: 181,4 ha
Dahomey királyságát a fon nép alapította 1625-ben. A 17. század végére hatalmuk megerősödött és az 1695 és 1900 között uralkodó tizenkét király idejében Nyugat-Afrika legerősebb királysága volt. Terjeszkedését a 18. század elején kezdte, amikor Agadja király uralkodása alatt folyamatosan elfoglalták a környéken rabszolgákkal kereskedő gyarmatosítók kereskedelmi központjait. A 19. században a birodalom határait észak felé is kiterjesztették és háborúkat vívtak a mai Nigéria területén élő népekkel is. A világörökségi helyszínhez a fővárosban, Abomeyben emelt, számos udvarral rendelkező fényűző királyi paloták tartoznak. A tizenkét király mindegyike építtetett palotát, ezeket falakkal vették körül, majd később az uralkodót is ott temették el. Az épületek legfontosabb építőanyaga az agyag, falaikat domborművekkel és szobrokkal díszítették, amelyek a fon nép életéből mutatnak be jeleneteket. A palotaépületeket a mai napig rendszeresen használják különféle szertartásokra és ünnepségekre, ezzel biztosítva a hagyományok továbbélését.
W Regionális Park
 Benin,  Burkina Faso és  Niger közös világörségi helyszíne
1996, kiterjesztés: 2017
Természeti (IX)(X)
Védett terület: 1 494 831 ha, puffer zóna: 1 101 221 ha, hivatkozás: 749
A nemzeti park, Nyugat-Afrika legnagyobb természetvédelmi területe a szavanna és az erdő közötti átmeneti régióban fekszik. Több ország osztozik rajta - Niger mellett Burkina Faso és Benin - de kezdetben csak a Nigerben fekvő 2200 négyzetkilométeres részét vették fel a világörökségi listára. A 2017-es ülésszakon kiterjesztették, így jelenleg a három ország közös világörökségi helyszíne. A park nevét a Niger folyó kanyargós, W alakú szakaszáról kapta. A folyó jobb partján szavannás, erdős területek és a szudáni-guineai zóna galériaerdői keverednek. A keveredés eredményeképpen élővilága sokszínű, számos növény- és állatfajjal. Eddig hozzávetőlegesen 70 emlősfajt és 350 madárfajt dokumentáltak. A lápos részek kiemelt fontosságú életterei az itt élő madaraknak. A madarak egy része időszakos költözés miatt nagy területet igényel és mivel a park összefügg több a szomszédos országokban védelem alá vont részeivel ez segíti ezen fajok túlélését. A park nagy testű emlőseiről is híres, megtalálható köztük a földimalac, a pávián, a bivaly, az Anubisz pávián, a gepárd, az elefánt, a víziló, a párduc, az oroszlán, a szervál, és a varacskos disznó. Az ismert növényfajok száma 454 ezek közül két orchideafaj csak Nigerben él. A Niger folyóba ömlik a Mékrou, ami egy mély szurdokot vágott a homokkőbe. Esős évszakban a folyó zuhatagok sorává válik, a száraz évszakban kiszárad és medrében vízililiomok nőnek.

Elhelyezkedése

Benin világörökségi helyszínei (Benin)
Királyi paloták Abomeyben
Királyi paloták Abomeyben
W Regionális Park
W Regionális Park
Pozíció Benin térképén


Javasolt helyszínek

Megnevezés Kép Típus Kritérium Év Link
A benini rabszolgaút legfontosabb helyszínei Kulturális IV, VI 2021 6512
Az Ouémé-folyó völgyének alsó szakasza Vegyes V, IX 2020 6481
Agongointo-Zoungoudo földalatti falu Kulturális I, IV 1998 988
Porto-Novo régi negyedei és a királyi palota Kulturális VI, VI 1996 871
W Regionális Park (kiterjesztés) és Észak-Benin népi élőhelyei Kulturális III, IV 1996 872

Források