A mai világban a Barry Fitzgerald olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekelt szerte a világon. A tudomány és a technológia fejlődésével a Barry Fitzgerald a tudás különböző területein központi témaként pozicionálta magát, vitákat, kutatásokat és új felfedezéseket generálva, amelyek jelentős hatással voltak a társadalomra. A kezdetektől napjainkig a Barry Fitzgerald különböző területeken az előtte és utána jelzett, nagy változásokat és átalakulásokat generálva, amelyek hatással voltak arra, ahogyan a világot megértjük. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Barry Fitzgerald hatását és jelentőségét, elemezve a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását és a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Barry Fitzgerald | |
![]() | |
Született | William Joseph Shields 1888. március 10.[1][2][3][4][5] Dublin |
Elhunyt | 1961. január 14. (72 évesen)[2][3][4] Dublin |
Álneve | Barry Fitzgerald |
Állampolgársága | ír |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Skerry's College |
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | Deans Grange Cemetery |
Magassága | 160 cm |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1924–1961 |
Díjai | |
Oscar-díjak | |
Legjobb férfi mellékszereplő A magam útját járom (1945) | |
Golden Globe-díjak | |
Legjobb férfi mellékszereplő A magam útját járom (1945) | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Barry Fitzgerald témájú médiaállományokat. | |
Barry Fitzgerald (1888. március 10. – 1961. január 14.) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas ír színész.
William Joseph Shields néven született Dublinban. Öccse Arthur Shields néven szintén színész volt. Szobatársa volt a szocialista ír drámaírónak Seán O’Caseynek. Első kisebb filmszerepét 1924-ben kapta, de csak 1929-től vált főállású színésszé. 1930-ban emlékezetes alakítást nyújtott az O’Casey színműből adaptált Juno és a pávában.
Hollywoodba is egy O’Casey darab filmfeldolgozása miatt érkezett 1936-ban: a John Ford rendezte Az eke és a csillagokban szerepelt. Forddal a későbbiekben is megmaradt a jó kapcsolata, a rendező több filmjében is szerepelt, mint a Hová lettél, drága völgyünk?ben vagy A nyugodt férfiben.
Fitzgerald pályafutása csúcsát a Leo McCarey rendezte A magam útját járom című zenés film jelentette, melyben egy idős katolikus papot, Bing Crosby kollégáját formálta meg. Alakításáért elnyerte az Oscar-díjat legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Érdekesség, hogy legjobb főszereplő kategóriában is jelölték - de ott Crosby nyert - így Fitzgerald a filmtörténelemben az egyetlen színész, akit egy szerepért két Oscarra is jelöltek. Az Akadémia később meg is változtatta a szabályt, hogy egy színész csak egy kategóriában legyen jelölhető.
1959-ben hazatért Dublinba, ahol két évvel később hunyt el szívinfarktusban.