Balatoni Limnológiai Intézet | |
Típus | kutatóintézet |
Alapítva | 1927 |
Alapító | Klebelsberg Kuno |
Anyavállalata |
|
Balatoni Limnológiai Intézet Pozíció a Tihanyi-félsziget térképén | |
é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 17° 53′ 33″46.91333333, 17.892546.913333°N 17.892500°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 17° 53′ 33″46.91333333, 17.892546.913333°N 17.892500°E | |
A Balatoni Limnológiai Intézet weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatoni Limnológiai Intézet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet intézet a magyarországi limnológiai kutatás központja Tihanyban.
Az 1927-es alapítása óta számos névváltoztatáson átesett: Magyar Biológiai Kutatóintézet, majd 1951-2012 között Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (MTA BLKI), 2012. január 1 - 2019. augusztus 1. között MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete (MTA ÖK BLI), 2021. április 1-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
A BLKI-n belül öt kutatócsoport működik: a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport, az Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport, a Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport, valamint a Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport.
Az Ökológiai Kutatóközpontot, így magát az intézetet is – az MTA intézethálózatának többi tagjához hasonlóan – 2019. augusztus 1-jétől nem az MTA, hanem az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – 2023 óta Magyar Kutatási Hálózat – irányítja. 2021. áprilisától az ELKH felügyelete alatt ismét önállósult az intézet. Igazgatója Erős Tibor, a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport vezetője. Előtte két évig Jordán Ferenc volt az igazgató, aki G. Tóth Lászlót követte a poszton.
Az intézet jogelődjét, a Magyar Biológiai Kutatóintézetet 1927-ben alapították Klebelsberg Kuno irányítása alatt. Híres kutatói között udvardi és básthi dr. Udvardy Miklós (1919–1998) biológus, ornitológus, és biogeográfus található. A kutatóintézet 1951-ben került az MTA fennhatósága alá, majd onnan 2019. augusztus 1-jén átkerült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz, amely napjainkban a Magyar Kutatási Hálózat nevet viseli.
Az eredeti épületegyüttest, amely egy főépületből, és az ehhez kapcsolódó vendégházból és kutatói lakóházból állt, Kotsis Iván tervezte. Idővel a vendégház egy újabb emelettel bővült, a lakóházból kutatóépület lett, a kutatók elhelyezésére pedig hat lakóház épült a közelben. Az intézethez kéthektáros tóparti park is tartozik.
Az akadémiai munkát segíti az intézet vendégháza: 17 szobájában (melyek közül 2 apartman, 8 két- és 6 háromágyas szoba) 42 fő elszállásolására ad lehetőséget. Éttermében egyszerre 60 fő étkezhet. Ezenkívül egy 100 fős konferenciateremmel is rendelkezik.
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Nemzetközi katalógusok |
---|