Manapság a Külső-tó olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Külső-tó releváns témává vált, amely különböző iparágakat és általában a társadalmat érinti. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Külső-tó olyan téma, amely szenvedélyes vitákat és vitákat váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Külső-tó különböző oldalait, és megvitatjuk annak fontosságát a mai világban.
Külső-tó | |
A Külső-tó a Kis-erdő-tetőről nézve | |
Ország | ![]() |
Országok | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
Terület | 0,67 km² |
Felügyelő szervezet | Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Külső-tó témájú médiaállományokat. |
A Külső-tó a Tihanyi-félsziget területén elterülő, tengerszint felett 116 méter magasan fekvő, elmocsarasodott mélyedés, mely a félszigetet felépítő egykori vulkán főkráteréből alakult ki. A tó a közvetlenül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét alkotó Tihanyi-félsziget szigorúan védett nem látogatható területe. A környékbeli magaslatokról azonban kiválóan megfigyelhető. Érdekes a geomorfológiai helyzete és gazdag élővilága.
Maga a Külső-tó az egykori lecsapolt állapotából az immár több évtizedes élőhely-rekonstrukció révén ismét zavartalan vízi, mocsári élőhellyé alakult.[1] A parti madarak és nádi énekesek mellett, a fokozottan védett nyári lúd fészkelőhelye.[2]
![]() |
A Wikimédia Commons tartalmaz Külső-tó témájú médiaállományokat. |