Külső-tó

Manapság a Külső-tó olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Külső-tó releváns témává vált, amely különböző iparágakat és általában a társadalmat érinti. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Külső-tó olyan téma, amely szenvedélyes vitákat és vitákat váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Külső-tó különböző oldalait, és megvitatjuk annak fontosságát a mai világban.

Külső-tó
A Külső-tó a Kis-erdő-tetőről nézve
A Külső-tó a Kis-erdő-tetőről nézve
Ország Magyarország
OrszágokMagyarország
Elhelyezkedése
Terület0,67 km²
Felügyelő szervezetBalaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Külső-tó (Tihanyi-félsziget)
Külső-tó
Külső-tó
Pozíció a Tihanyi-félsziget térképén
é. sz. 46° 54′ 51″, k. h. 17° 51′ 55″46.914100°N 17.865200°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 51″, k. h. 17° 51′ 55″46.914100°N 17.865200°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Külső-tó témájú médiaállományokat.

A Külső-tó a Tihanyi-félsziget területén elterülő, tengerszint felett 116 méter magasan fekvő, elmocsarasodott mélyedés, mely a félszigetet felépítő egykori vulkán főkráteréből alakult ki. A tó a közvetlenül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét alkotó Tihanyi-félsziget szigorúan védett nem látogatható területe. A környékbeli magaslatokról azonban kiválóan megfigyelhető. Érdekes a geomorfológiai helyzete és gazdag élővilága.

Fokozottan védett terület

Maga a Külső-tó az egykori lecsapolt állapotából az immár több évtizedes élőhely-rekonstrukció révén ismét zavartalan vízi, mocsári élőhellyé alakult.[1] A parti madarak és nádi énekesek mellett, a fokozottan védett nyári lúd fészkelőhelye.[2]

Jegyzetek

Források