Balaton-felvidék

Balaton-felvidék
Jellegzetes szőlőtelepítés a permi homokkövön képződött vörös színű talajon a Fülöp-hegy felől fotózva
Jellegzetes szőlőtelepítés a permi homokkövön képződött vörös színű talajon a Fülöp-hegy felől fotózva
Elhelyezkedés Magyarország, Dunántúli-középhegység
Besoroláskistáj
Fontosabb településekBalatonszőlős, Kővágóörs, Köveskál, Mencshely, Monostorapáti, Nagyvázsony, Pécsely, Tótvázsony
Földrajzi adatok
IdőzónaCET (UTC+1)
RésztájegységekPécselyi-medence, Csicsói-medence, Dörgicsei-medence, Monoszlói-medence, Káli-medence, Tapolcai-medence
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén
Elhelyezkedése
Balaton-felvidék (Magyarország) Balaton-felvidék Balaton-felvidék Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 00″, k. h. 17° 45′ 00″46.91667, 17.7546.916670°N 17.750000°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 00″, k. h. 17° 45′ 00″46.91667, 17.7546.916670°N 17.750000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaton-felvidék témájú médiaállományokat.

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között. A Bakonytól a veszprémnagyvázsonytapolcai törésvonal választja el.

A terület részei

A Balaton-felvidék hegyeinek sziluettje a déli partról, naplementében Balra a Badacsony, jobbra a Gulács, mögöttük a Balaton A kővágóörsi kőtenger

Keleti része

A Balaton-felvidék egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomórészt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A legmagasabb kiemelkedések a Som-hegy 440 méter, a Recsek-hegy 430 méter, a Nagy-Gella 419 méter, Hideg-hegy 397 méter, és a Kisbükk 376 méter a Veszprémfajsztól a Káli-medencéig húzódó északi vonulatban. A part fölé emelkedő déli vonulat nem ilyen magas: a Vörösberény fölötti Megye-hegy 307 méter, Csákány-hegy 327 méter, Felső-hegy 315 méter, Keresztfa-hegy 349 méter, Nagyles 317 méter, Hegyestű 337 méter, Őrsi-hegy 304 méter.

A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben épültek fel (Balatonszőlős, Pécsely, Tótvázsony, Nagyvázsony, Mencshely, Monostorapáti, Köveskál, Kővágóörs). Kővágóörs északi szegélyén több km hosszúságban húzódott a híres kőtenger, amelyet nagy részben már kibányásztak, legszebb részei már csak Szentbékkálla határában láthatók.

A középső szakasz medencéi

A Balaton-felvidék vonulatai közé, elsősorban a középső, Balatonfüred és Balatonszepezd közti szakaszon több helyen szerkezeti mélyedések ékelődnek. Ezek kis kiterjedésű, általában csak 2~4 település közigazgatási területére kiterjedő, márgás alapkőzetű medencék. Keletről nyugat felé haladva ezek: a Pécselyi-medence, a Csicsói-medence, a Dörgicsei-medence és a Monoszlói-medence. E medencéket északról egy délnyugat-északkelet irányú rögsorozat határolja, és választja el a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencétől, de elkülönülnek egymástól is; az itt található települések egy része zsákfalu. A terület gazdag értékes növényfajokban.

Káli-medence

A Balaton-felvidék egyik kismedencéje a 8 millió évvel ezelőtt még itt hullámzó Pannon-tenger egyik öble, a Káli-medence. Gyakoriak a különleges domborzati formák, a kőgörgetegek, bazalt formációk (pl. kővágóörsi kőtenger). Megtalálhatók védett láprétek is a térségben.

A Tapolcai-medence és a tanúhegyek

A Tapolcai-medence északi felét a dolomitszíntérbe öbölszerűen benyúló miocén mészkőfennsík alkotja. A sekélytengeri fejlődésű, porózus kőzeten számos felszíni karsztforma jött létre, továbbá barlangjáratok oldódtak ki (például Tapolcai-tavasbarlang). A medence központi és déli részén ezeket a miocén képződményeket laza pannon üledékek fedik, amelyekre néhol bazalt ömlött, illetve bazalttufa hullott. Az erózió eredményeképpen sajátos alakú tanúhegyek formálódtak ki (Badacsony, Gulács, Csobánc, Szent György-hegy, Tóti-hegy).

Kapcsolódó szócikkek

Irodalom

További információk