Vuhan

Vuhan (Wuhan) (Wuhan Shi, 武汉市)
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal (Wuhani Vámhivatal); lent: híd a Jangce folyón
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal (Wuhani Vámhivatal); lent: híd a Jangce folyón
Közigazgatás
Ország Kína
TartományHupej
Városrész3
Kerületei13
Alapítás éveKr. e. 223
PolgármesterTang Liangzhi (唐良智)
A KKP helyi képviselőjeRuan Chengfa (阮成发)
Irányítószám430000 - 430400
Körzethívószám+86/27
Rendszámok betűjelei鄂A
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség12 326 518 fő (2020)
Népsűrűség1500 fő/km²
Bruttó hazai termék556,593 milliárd jüan
Földrajzi adatok
Tszf. magasság37 m
Terület8494,41 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 30° 35′ 14″, k. h. 114° 17′ 17″30.587222222222, 114.2880555555630.587222°N 114.288056°EKoordináták: é. sz. 30° 35′ 14″, k. h. 114° 17′ 17″30.587222222222, 114.2880555555630.587222°N 114.288056°E
Vuhan (Wuhan) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan (Wuhan) témájú médiaállományokat.

Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinjin: Wǔhàn) Közép-Kína legnépesebb városa, Hupej (Hubei) tartomány székhelye. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han (Han) folyók találkozásánál.

Három város, Vucsang (Wuchang), Hankou (Hankou) és Hanjang (Hanyang) összeolvadásával jött létre. Az 1920-as években (a Kuomintang (Guomindang) idején) Csang Kaj-sek főhadiszállása volt. Ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési központ, továbbá itt épül Kína legnagyobb föld alatti városa.

Földrajz

Vuhan (Wuhan) földrajzi elhelyezkedése: é. sz. 30° 40′ 00″, k. h. 114° 20′ 00″30.666666666667, 114.3333333333330.666667°N 114.333333°E. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han (Han) folyók találkozásánál. A város teljes területe 8494,41 km² (kb. akkora, mint Bács-Kiskun vármegye), melynek nagy részét tavak és dombok teszik ki.

Vuhan (Wuhan) három nagy városrészre osztható: Vucsang (Wuchang) (武昌), Hanjang (Hanyang) (汉阳) és Hankou (Hankou) (汉口). A városrészek egykor különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók határolják a negyedeket, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.

A város klímája csapadékos szubtrópusi, ezért a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26 °C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord, nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21 °C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1 °C, a legmelegebb pedig 42 °C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.

Népessége

Népességének változása (elővárosok nélkül):

2019 11 212 000
2020 12 326 518

Történelem

Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején Hanjang (Hanyang) élénk kereskedővárossá fejlődött. A 3. században a közelben vívták a kínai történelem egyik legfontosabb csatáját, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csatát, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.

Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang (Hanyang) (206) és Vucsang (Wuchang) (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang (Wuchang) körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.

A Sárga Daru tornya

A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang (Wuchang) lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou (Hankou) egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.

A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou (Hankou) kikötőjének megnyitását, így a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.

1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a vucsangi felkelés (wuchangi felkelés)t, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához, amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett. Az 1920-as években a város a Kuomintang (Guomindang) belső ellenzékének, a Vang Csing-vej (Wang Jingwei) által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa.

1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhani csatát (Wuhani csatát): Nanking eleste után a Kuomintang (Guomindang) kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhan (Wuhan) elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.

1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a vuhani incidens (wuhani incidens)re, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.

A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.

2019-ben egy új – korábban emberben nem azonosított – koronavírus-törzs jelent meg, amely végül világjárványnak lett nyilvánítva a terjedése miatt. 2020 januárjában a várost a kitört járvány miatt a külvilágtól elzárták. Becslések szerint ötmillió ember hagyta el a várost, mielőtt a lezárás megkezdődött.

Közigazgatás

A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)

Térkép Név Kínai írás Pinjin Lakosság
(2010) 		Terület (km²) Népsűrűség
(fő/km²)
Központi kerületek 6,434,373 888.42 7,242
■ Jiang'an 江岸区 Jiāng'àn Qū 895,635 64.24 13,942
■ Jianghan 江汉区 Jiānghàn Qū 683,492 33.43 20,445
■ Qiaokou 硚口区 Qiáokǒu Qū 828,644 46.39 17,863
■ Hanyang 汉阳区 Hànyáng Qū 792,183 108.34 7,312
■ Wuchang 武昌区 Wǔchāng Qū 1,199,127 87.42 13,717
■ Qingshan 青山区 Qīngshān Qū 485,375 68.40 7,096
■ Hongshan 洪山区 Hóngshān Qū 1,549,917 480.20 3,228
Elővárosi kerületek 3,346,271 7,605.99 440
■ Dongxihu 东西湖区 Dōngxīhú Qū 451,880 439.19 1,029
■ Hannan 汉南区 Hànnán Qū 114,970 287.70 400
■ Caidian 蔡甸区 Càidiàn Qū 410,888 1,108.10 371
■ Jiangxia 江夏区 Jiāngxià Qū 644,835 2,010.00 321
■ Huangpi 黄陂区 Huángpí Qū 874,938 2,261.00 387
■ Xinzhou 新洲区 Xīnzhōu Qū 848,760 1,500.00 566
Vízi területek (水上地区) 4,748 - -
Összesen 9,785,392 8,494.41 1,152

Gazdaság

A Wu Chuan hajóépítő vállalat központja

Vuhan (Wuhan) Hupej tartomány székhelye, kiemelt prefektúraszintű város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.

Vuhan (Wuhan) fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik Sanghaj (Shanghai)hoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.

A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy Vuhan (Wuhan) a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.

Ipari zónák

Wuhan-Donghu Ipari Park

Infrastruktúra

Közlekedés

Közúti közlekedés Az Első híd a Jangce felett Második híd

A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban közút is vezet át rajta.

Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami Sanghaj (Shanghai)t és a tibeti Zhangmut köti össze. Vuhan (Wuhan) központja a 979-es kilométerkőnél van (Sanghaj (Shanghai)tól számolva).

Vasúti közlekedés

2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a Hankou pályaudvar (Hankou pályaudvar) és a Vucsang pályaudvar (Wuchang pályaudvar) (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a Vuhan (Wuhan)ba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint Hankou (Hankou) volt a célállomása a Csinghan vonal (Jinghan vonal)nak (Peking–Hankou (Hankou)), Vucsang (Wuchang) pedig a Jüehan vonal (Yuehan vonal) vonalnak (Kanton–Vucsang (Wuchang)). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a Csinghan vonal (Jinghan vonal)ba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.

2009. április 1-jén átadták a Hofej–Vuhan nagysebességű vasútvonal (Hefei–Wuhan nagysebességű vasútvonal)at, így expresszvonatokkal elérhetővé vált többek között Hofej (Hefei), Nanking és Sanghaj (Shanghai). Egyes járatok a Vuhan (Wuhan)–Sanghaj (Shanghai) távot képesek voltak akár 6 óra alatt is megtenni. 2010-re ezen vonatok nagy része a Hankou pályaudvar (Hankou pályaudvar)ról indult.

A központi pályaudvar főbejárata

Idővel igény mutatkozott egy központi pályaudvar megépítésére is, ezért az 2006 és 2009 között meg is épült a város északkeleti részén, 11 vágánnyal. Az állomás átadásával egyidejűleg adták át a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal (Wuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal)at. Ennek köszönhetően a menetidő a korábbi 10,5 óráról 3 órára csökkent ezen a viszonylaton.

2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal (Wuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal)at látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.

Légi közlekedés

A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995 áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.

Közösségi közlekedés Vuhani metró

A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor Vuhan (Wuhan) lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélkül közlekedni, a később megépülő vonalakon már vezető nélkül fognak menni.

Számtalan buszvonal is működik a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínainyelv-tudás nélkül nem ajánlják az utazást.

2020. január 23-án a koronavírus terjedése miatt lezárták a közösségi közlekedést.

Kultúra

Mao Ce-tung (Mao Zedong) Úszás című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön

Vuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a Pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.

A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuához képest.

Oktatási rendszer

Huazhong Mezőgazdasági Főiskola A Wuhani Egyetem régi könyvtára A HUST kapuja

Vuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.

Nemzeti:

Nyilvános:

Gasztronómia

Doupi (balra) és Re-gan mian (jobbra)

Turizmus

Bronzból készült harangok a Tartományi Múzeumban

Személyek

Li Na

Nemzetközi kapcsolatok

A városban három ország főkonzulátusa is működik: Franciaország, Dél-Korea, Egyesült Államok

Testvérvárosok

Galéria

Városkép

Jegyzetek

  1. ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China
  2. ↑ Épül Kína legnagyobb földalatti városa (Index, 2015. december 23.)
  3. ↑ Nectar Gan: A new virus related to SARS is the culprit in China's mysterious pneumonia outbreak, scientists say. CNN, 2020. január 9. . (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  4. ↑ 武汉市2010年第六次全国人口普查主要数据公报. Wuhan Statistics Bureau, 2011. május 10. . (Hozzáférés: 2011. július 31.)
  5. ↑ includes 208,106 in Wuhan Economic Development Zone (武汉经济技术开发区)
  6. ↑ includes 396,597 in Donghu New Technology Development Zone (东湖新技术开发区), 67,641 in Donghu Scenic Travel Zone (东湖生态旅游风景区), and 36,245 in Wuhan Chemical Industry Zone (武汉化学工业区)
  7. ↑ RightSite.asia | Wuhan East Lake High-Tech Development Zone
  8. ↑ RightSite.asia | Wuhan Economic and Technological Development Zone
  9. ↑ RightSite.asia | Wuhan Export Processing Zone
  10. ↑ RightSite.asia | Wuhan Optical Valley (Guanggu) Software Park
  11. ↑ Lezárták Vuhan városának tömegközlekedési hálózatát a koronavírus miatt
  12. ↑ "Swimming" by Mao Zedong. Marxists.org. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  13. ↑ „#2 Wu Yi Vice Premier, minister of health”, Forbes, 2005. november 1.. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.) 
  14. ↑ "Wuhan Center Tower". The Skyscraper Center. Council on Tall Buildings and Urban Habitat. Retrieved 26 April 2016.

Fordítás

További információk

Commons:Category:Wuhan A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan témájú médiaállományokat.
Kína legnépesebb nagyvárosai
Az adatok 2018-as népességszámok
Nemzetközi katalógusok