A mai világban a Nanking központi szerepet kapott az emberek életében. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Nanking általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a társadalom különböző területeit fedi le. A Nanking-től kezdve nagy vitákat és vitákat váltott ki, egészen a populáris kultúrára és az emberek egymás közötti interakciójára gyakorolt hatásáig. Ebben a cikkben a Nanking jelenséget különböző nézőpontokból vizsgáljuk, elemezzük jelentőségét és a mindennapi életre gyakorolt hatását.
Nanking (Nánjīng Shì 南京市) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Tartomány | Csiangszu |
Alapítás éve | i. e. 495 |
Polgármester | Jiang Hongkun |
Irányítószám | 210000 - 211300 |
Körzethívószám | 25 |
Rendszámok betűjelei | 苏A |
Testvérvárosok | Lista
|
Népesség | |
Teljes népesség | 9 314 685 fő (2020)[1] |
Bruttó hazai termék | CNY 377,5 milliárd |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 15 m |
Terület | 6598 km² |
Időzóna | UTC+8 |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Nanking weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nanking témájú médiaállományokat. | |
Nanking ( – ún. népszerű magyar átírása Nancsing lenne, de hagyományossá vált magyar neve Nanking) Csiangszu tartomány fővárosa Kínában. Korábban többször volt Kína fővárosa, és a négy nagy történelmi főváros közé sorolják; kulturális és történelmi szerepe kiemelkedő. A nankingi mészárlás helyszíne. Lakosainak száma 9 314 685 fő (2020).[1]
Nanking a Jangce folyó alsó szakasza mellett, a deltavidéknél helyezkedik el, Sanghajtól kb. 300 km-re nyugatra, Pekingtől kb. 1200 km-re délre, Chongqingtól (Csongcsing) kb. 1400 km-re keletre. A Jangce a város nyugati oldala mellett folyik el, míg északról, délről és keletről a Ningzheng (Ningcseng) hegység határolja.
2013 | 8 187 800
|
2020 | 9 314 685
|
Nanking 13 megyei szintű területből áll: 11 kerületből és 2 megyéből.
Kerületek:
Megyék:
Nanking a Jangce delta ipari fejlesztési területen fekszik, mely innen Sanghajig húzódik, és a terület további fontos városai (Sanghaj felé haladva): Csangcsou (Changzhou), Vuhszi (Wuxi), Szucsou (Suzhou). Ez a sáv Kína egyik gazdaságilag legfejlettebb területe, kiépült infrastruktúrával (autópályák, vasútvonalak, a Nagy-csatorna és a folyó vízi útjai). Ezen a területen – így Nankingban is – igen jelentős az ipar: kínai, külföldi és vegyes vállalatok vannak jelen. A város legfontosabb ágazatai az autóipar, elektronika, petrolkémia, vas- és acélipar.
Nanking a kelet-kínai térség egyik legfontosabb csomópontja: szárazföldi, vízi és légi összeköttetése más területekkel kiváló.
Repülőtere a Nanking-Lukou nemzetközi repülőtér, melyről több mint 80 célállomásra juthatnak el az utasok, köztük a kínai városok mellett Dél-Koreába, Japánba, Szingapúrba és Thaiföldre.
Kikötője a legnagyobb folyami kikötő Kínában. A kikötői terület 98 km hosszan húzódik a folyó mellett. Mivel a Jangce itt már nagyon széles, ezért a város mellett sokáig egyetlen híd épült a folyón (1968-ban adták át), mely stratégiai fontosságú volt. A híd kétszintes, alul a vonatok, felül pedig 2×2 sávon az autók közlekednek, teljes hossza 6772 méter. 2001-ben elkészült a második híd a város mellett.
A város a Peking–Sanghaj-vasútvonal mellett fekszik, fontos vasúti csomópont. A főpályaudvar mellett, mely a város központjában található, több kisebb pályaudvar is igénybe vehető. A városban metró is üzemel.
Nankingból számtalan autópálya és főútvonal indul minden irányba, így Sanghaj, Peking, Hofej (Hefei) és Hangcsou (Hangzhou) felé.
A helyi tömegközlekedési hálózat tíz metróvonalból, illetve kiterjedt buszhálózatból áll. Igen fontos szerepet játszanak a taxik is (mint mindenütt Kínában).
A Ming és a Csing-dinasztia idejében a város vizsgaközpont is volt a hivatalnokjelöltek számára, akiknek felkészülését és vizsgáját szigorú szabályokhoz kötötték.[2] A nankingi vizsgakomplexum egyszerre akár 20 000 vizsgázót tudott fogadni, akiket apró cellákban vizsgáztattak. Az épületegyüttes ma múzeumként látogatható.[3]