Kína hadereje

Kína hadereje
Ország Kína
DiszlokációPeking
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína hadereje témájú médiaállományokat.

Kína haderejének hivatalos elnevezése Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (egyszerűsített kínai: 中国人民解放军; hagyományos írásmóddal: 中國人民解放軍; pinyin: Zhōngguó Rénmín Jiěfàng Jūn; nemzetközileg használt angol elnevezése: Chinese People’s Liberation Army - PLA). Egyesíti magában az ország összes katonai erejét, így a szárazföldi haderőt, a légierőt, a haditengerészetet, a tengerészgyalogságot és a hadászati rakétaerőket. 1927-ben jött létre mint a Kínai Kommunista Párt katonai szervezete; 1946-ig Vörös Hadsereg volt a neve. Zászlaja és jelvénye tartalmazza a kínai 8-as és 1-es karaktereket (八一), utalva a hadsereg létrejöttének dátumára, az 1927. augusztus 1-jei nancsangi felkelésre. A Kínai Népköztársaság atomnagyhatalom.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg zászlaja... ...és címere

Stratégiai célok

A kínai haderő stratégiai célja az ország területi egységének védelme, amibe Pekingben hosszú távon beleértik Tajvan egyesítését is az anyaországgal. Ennek azonban megkerülhetetlen akadálya az Egyesült Államok által Tajvannak nyújtott biztonsági garancia, amely nem zárja ki a nukleáris fegyverek alkalmazását sem egy kínai agresszió esetére.

A KNK megalakulása óta a kínai hadsereg négy jelentősebb fegyveres konfliktusban vett részt: az 1950-es évek első felében a koreai háborúban, 1962-ben az Indiával folytatott határháborúban, 1969-ben a Szovjetunióval folytatott határvillongásokban, 1979-ben pedig a Vietnámmal folytatott határháborúban.

A KNK 2017-ig nem állomásoztatott tartósan külföldön haderőt, egészen eddig nem is rendelkezett külföldi támaszpontokkal. Első katonai bázisát Dzsibutiban adta át.

Fegyveres erők létszáma

Kínai katonanő, 1972

A kínai fegyveres erők létszámuk alapján a világ legnagyobb hadseregei közé tartoznak; a paramilitáris erők beszámítása esetén összesen mintegy 7 millió fővel a harmadik helyet foglalják el Irán és Vietnám után.

A hadsereg létszámának a lakossághoz viszonyított aránya viszont így is alacsonynak számít (1000 lakosra 5,3 fő, míg Oroszországban 23,56, az Egyesült Államokban 9,46 fő).

Költségvetés

Kína nagy ütemben fegyverkezik.

A kínai katonai költségvetés 2006-ban meghaladta a 90 milliárd dollárt, amivel akkor a 6. helyet foglalta el a világban az USA (548,9 milliárd dollár), az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán után. 2010-ben már a második helyen állt az Egyesült Államok után.

A haderők szerkezete

A kínai hadsereg öt fő ágazatból áll: a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierő, a „második tüzérségi hadtest”, azaz a stratégiai nukleáris és rakétaegységek, valamint a katonai rendőrség („Népi Fegyveres Rendőrség”).

Zászlók:

Emblémák:

Szárazföldi haderő

ZTZ-99

Létszám 1 600 000 fő

Állomány

Felszerelés

Légierő

Changhe Z-10

Létszám 420 000 fő

Állomány

Összesen kb. 400 db repülőgép. A J–10, JH–7 és JF–17/FC–1 negyedik generációs vadászbombázó repülőgépeket Kína fejlesztette ki részben saját erőből, részben külföldi technológiákat alkalmazva.

A legújabb fejlesztése a J-31 Falcon Hawk ami egy ötödik generációs lopakodó vadászgép amit részben a saját fejlesztéseik részben a lopott amerikai F-22 Raptor és F-35 Lightning II fejlesztéseit alkalmazásával készült el. (jelenleg 2 prototípus épült belőle)

Felszerelés

Haditengerészet

052C típusú romboló

Létszám 250 000 fő

Hadihajók

Tengerészgyalogság

Létszám 10 000 fő

Állomány

Felszerelés

Hadászati rakétaerők

Amerikai hadihajók elsüllyesztését szem előtt tartva fejlesztik a kínaiak rakétáik infravörös rendszerét. A Dongfeng-21 hatótávolsága 2150 km körül van, és becslések szerint jelenleg 100 darab áll szolgálatban. (DefenceTalk.com)

Csapásmérők

Nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró

Jegyzetek

  1. ↑ Keresztes Imre: A sárkány prédái. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/14. (2021.) szám, 32. oldal, ISSN 1217-9647
  2. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2008. április 6.)
  3. ↑ http://www.guardian.co.uk/world/2011/mar/04/chinese-defence-spending-rise
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  5. ↑ Hollings, Alex: Counterfeit Air Power: Meet China's Copycat Air Force (amerikai angol nyelven). Popular Mechanics, 2018. szeptember 19. (Hozzáférés: 2019. május 26.)

Források, további információk

Commons:Category:People's Liberation Army (China) A Wikimédia Commons tartalmaz Kína hadereje témájú médiaállományokat.
Ázsiai országok haderejei
Afganisztán •  Azerbajdzsán •  Bahrein •  Banglades •  Bhután •  Brunei •  Ciprus •  Dél-Korea •  Egyesült Arab Emírségek •  Egyiptom •  Észak-Ciprus •  Észak-Korea •  Fülöp-szigetek •  Grúzia •  Hong Kong •  India •  Indonézia •  Irán •  Irak •  Izrael •  Japán •  Jemen •  Jordánia •  Kambodzsa •  Katar •  Kazahsztán •  Kelet-Timor •  Kína •  Kuvait •  Kirgizisztán •  Laosz •  Libanon •  Makaó •  Malajzia •  Maldív-szigetek •  Mianmar •  Mongólia •  Nepál •  Omán •  Oroszország •  Örményország •  Pakisztán •  Srí Lanka •  Szaúd-Arábia •  Szingapúr •  Szíria •  Tajvan •  Tádzsikisztán •  Thaiföld •  Törökország •  Türkmenisztán •  Üzbegisztán •  Vietnám
Lásd még: Ázsiai országok légierői
Nemzetközi katalógusok