Wladár Sándor
| Wladár Sándor | |
 | |
| Fotó: Róth Tamás | |
| Személyes adatok | |
| Becenév | Zénó |
| Születési dátum | 1963. július 19. (60 éves) |
| Születési hely | Budapest, Magyarország |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Versenyszám | hát, vegyes |
| Klub | KSI (1972–1980) Újpesti Dózsa (1981–1985) |
| Edző | Széchy Tamás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wladár Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Wladár Sándor (Budapest, 1963. július 19. –) olimpiai bajnok magyar úszó, állatorvos, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Zoltán (1960) válogatott úszó (szintén állatorvos) öccse.
Sportpályafutása
1978-ban a felnőtt világbajnokságon hatodik volt 200 méter háton. Ugyanitt 100 méter háton nem jutott döntőbe. A firenzei ifjúsági Európa-bajnokságon, 100 és 200 méter háton arany-, 200 méteres vegyesúszásban bronzérmet nyert.
Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszkvában 200 méteres hátúszásban. 100 méter háton ötödik, vegyes váltóban hatodik lett. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban, majd 1982-ben a világbajnokságon második 200 méteren, negyedik 100 méteren. Az 1983-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 200 m háton. Ugyanitt 100 méter háton és 400 m vegyesen negyedik, 200 m vegyesen ötödik lett.
Edzője Széchy Tamás volt, Széchy csapatából ő volt az első, aki olimpiai bajnok lett.
Az 1972 és 1980 között KSI versenyzője volt, majd az 1981-1985 időszakban az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett. 1985-ben, a Los Angeles-i olimpia bojkottját követően, alig 21 évesen hagyta abba az úszást. 100 méteres magyar csúcsát csak 1991-ben tudták megdönteni.
A nyolcvanas évek elején fölmerült, hogy Wladárt ösztöndíjjal az Egyesült Államokba küldik, de erre végül nem került sor. 1978-tól 1985-ig az úszó-válogatott keret tagja. 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabdajátékosa volt. Érdekesség, hogy rövid vízilabda karrierjében volt egy olyan momentum, amikor a labdára való ráúszásnál nem gyorsban, hanem korábbi úszósportbéli kiemelt versenyszámában, hátúszásban ment a labdáért. A vízilabda sportág egyszeres magyar bajnoka az Újpesti Dózsa játékosaként az 1985-86-os szezonban.
Rekordjai
100 m hát- 56,72 (1981. szeptember 10., Split) országos csúcs
- 2:01,78 (1980) Európa-csúcs
- 2:01,72 (1980) Európa-csúcs
- 2:00,80 (1981. szeptember 12., Split) Európa-csúcs
Sportkarrierje befejeztével
1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel. Az 1990-es rendszerváltás után nyitották meg Zoltán bátyjával állatorvosi magánrendelőjüket, amely az elsők között volt az országban. Budán él, a II. kerületi önkormányzat sporttehetségek gondozásával foglalkozó munkatársaként és állatorvosként dolgozik. A Jövő SC elnöke.
2017 szeptemberében a Magyar Úszó Szövetség elnökévé választották, mely tisztségében 2020 szeptemberében megerősítették, amikor egy kihívó jelöltette még magát.
2021-ben addig és azóta egyedálló módon a 2020-ról elhalasztott LEN Európa-bajnokságot társ Szervezői Bizottsági vezetése alatt ún. „buborék rendszerben” szervezte meg a szövetség, ezzel is elősegítve a hazai és az európai úszók, vizes sportolók felkészülését az ugyancsak buborékban megrendezett tokiói Olimpiára. A következő évben újabb sportszervezői kihívást kapott a Magyar Úszó Szövetség, amikor újra „beugróként” vállalta egy esemény megvalósítását (ebben az évben az eredetileg 2021-es fukuokai Világbajnokságot, amit a COVID és az olimpiai csúszás miatt 2022-ről 2023-ra halasztottak maradt el újra 2022-ben). Ekkor Magyarország felajánlotta, hogy 2022 júniusában, a 2017-es FINA Világbajnokság után másodjára is megrendezi a FINA, vizes Világbajnokságot.
2022 novemberében a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke lett, míg ezt megelőzően a LEN, az európai Úszó Szövetség legmagasabb döntéshozó szervébe, a Bureau-ba választották meg. Fürjes Balázs lemondását követően (Ő később Magyarország teljes jogú NOB tagja lett) Wladár Sándor 2023-ban a World Aquatics, vagyis a Nemzetközi Úszó Szövetség döntéshozó szerve, a Bureau tagja lett, így a hazai vizes sportokat már a legmagasabb szinten képviselhette.
A Magyar Úszó Szövetség vezetése alatt indította el az Úszó Nemzet Programot, melynek az ötszörös olimpiai bajnokot, Egerszegi Krisztinát sikerült megnyerni nagykövetnek. A 2023-as tanévre már közel 40.000 gyermek élvezheti a Magyar Úszó Szövetség szakmai felügyelete mellett üzemeltetett program előnyeit, amit a központi költségvetés finanszíroz.
Díjai, elismerései
- Az év magyar úszója (1979, 1980, 1981, 1982, 1983)
- Az év magyar sportolója (1981)
- Az év európai úszója (Swimming World) (1981)
- Örökös bajnok
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
- A magyar úszósport halhatatlanja (2014)
Jegyzetek
- ↑ Meghalt az úszópápa (magyar nyelven). Sulinet, 2004. szeptember 14. . (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ↑ a b Kocsis Tibor: Wladár Sándor (magyar nyelven). Magyar Olimpiai Bizottság, 2005. . (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ↑ Tóth Gábor Ákos: Wladár Sándor: a kései otthonteremtő (magyar nyelven). Stílus és Életmód magazin. . (Hozzáférés: 2008. október 13.)
- ↑ Úszás: Wladár Sándor lett a szövetség új elnöke. www.nemzetisport.hu (2017. szeptember 24.) (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Wladár Sándor a buborékos úszó-Eb előtt: "van azért gyomorgörcs"
- ↑ Wladár Sándor: Rajtunk a világ szeme
- ↑ Nézők nélkül kezdődött el az Úszó-Európa-bajnokság
- ↑ Wladár Sándor: Politikamentes és költséghatékony lesz a vizes-vb
- ↑ Hivatalos: Budapest vizes világbajnokságot rendez idén!
- ↑ Budapest rendezi az idei vizes világbajnokságot
- ↑ MOB: Wladár Sándor lett a Magyar Olimpiai Bizottság új alelnöke. www.nemzetisport.hu (2022. november 26.) (Hozzáférés: 2022. december 1.)
- ↑ Úszó Nemzet Program: így működik az ingyenes úszásoktatás a gyakorlatban
- ↑ http://www.opten.hu/szemelyi-resz-j206321.html
- ↑ Hét fővel bővült a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka. mno.hu (2014. november 8.) (Hozzáférés: 2014. november 8.) arch
Források
- Wladár Sándor profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 315. o. ISBN 963-495-014-0
- Adatok
| Olimpiai bajnok magyar úszók | |||
|---|---|---|---|
 |  | ||
| A férfi 200 méteres hátúszás olimpiai bajnokai | |
|---|---|
|
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Az év férfi sportolói | ||
|---|---|---|
| 1950-es évek | | |
| 1960-as évek | ||
| 1970-es évek | ||
| 1980-as évek | ||
| 1990-es évek | ||
| 2000-es évek | ||
| 2010-es évek | ||
| 2020-as évek | ||
| Nemzetközi katalógusok |
|---|