Teheráni konferencia

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Sztálin, Roosevelt és Churchill

A teheráni konferencia a második világháború idején a szövetségesek három fő vezetőjének – Winston Churchill (Nagy-Britannia), Franklin D. Roosevelt (USA) és Joszif Visszarionovics Sztálin (Szovjetunió) – legelső csúcstalálkozója 1943-ban Teheránban, Iránban.

Előzmények

1943. október 30-án Moszkvában volt a külügyminiszterek találkozója (SZU: Molotov, USA: Hull, Nagy-Britannia: Eden és Kína).

Moszkvai nyilatkozat:

általános nemzetközi szervezet
béke és nemzetközi biztonság
minden békeszerető állam szuverén egyenlősége
Ausztria tekintetében: a bekebelezés semmis, egy szabad és független Ausztria megalapítása

A teheráni értekezlet

A német felső vezetés a kurszki vereség és Olaszország kilépése után tisztában volt azzal, hogy elvesztette a háborút. Most már az időnyerés volt a legfőbb cél: Hitlert és munkatársait az a remény éltette, hogy közben a szövetségeseket kijátszhatja egymás ellen.

Ezt a reményt foszlatta szét az 1943. november 28. és december 1. között megtartott teheráni értekezlet, ahol Sztálin, Roosevelt és Churchill először találkoztak személyesen hármasban. Megállapodtak, hogy:

A háborút a nácizmus teljes szétzúzásáig folytatják, nem kötnek különbékét.
1944-ben Nyugat-Európában hoznak létre egy második frontot. Ez egyúttal politikai döntés is volt, melynek következménye: a Balkán és Magyarország a szovjetek hadműveleti körébe fog tartozni.
Meghatározzák Lengyelország új határait.
Elhatározzák a háborús bűnösök felelősségre vonását (a későbbi nürnbergi per).
A jugoszláv partizánok támogatása mellett döntenek.

A helyszín megválasztásának szempontjai között szerepelt, hogy a Szovjetunió nem rendelkezett olyan repülőgéppel, amellyel a Német Birodalom által ellenőrzött légtérben biztonságosan tudtak volna közlekedni.

Források

Második világháború
Szövetségesek	1937-től: Kína \| 1939-től: Lengyelország · Egyesült Királyság · India · Franciaország · Ausztrália · Új-Zéland · Dél-Afrika · Kanada \| 1940-től: Norvégia · Belgium · Hollandia · Görögország \| 1941-től: Jugoszlávia · Szovjetunió · Egyesült Államok · Csehszlovákia \| 1942-től: Brazília \| 1943-tól: Olaszország \| 1944-től: Románia · Bulgária · Finnország \| Továbbiak
Tengelyhatalmak	1937-től: Japán · Mandzsukuo \| 1939-től: Németország · Szlovákia \| 1940-től: Olaszország (1943-ig) \| 1941-től: Bulgária (1944-ig) · Független Horvát Állam · Magyarország · Románia (1944-ig) · Finnország (1944-ig) \| 1942-től: Thaiföld \| 1943-tól: Olasz Szociális Köztársaság \| 1944-től: Bizottság az oroszországi népek felszabadításáért \| Továbbiak
Kronológia	1937 Kína elleni támadás \| 1939 Lengyelország megszállása · furcsa háború · téli háború · atlanti csata · csangsai csata (1939) · téli offenzíva (Kína) \| 1940 Dánia és Norvégia · franciaországi hadjárat · angliai csata · Líbia és Egyiptom · Brit Szomáliföld megszállása · Balti államok megszállása · Besszarábia és Bukovina elfoglalása · Francia Indokína megszállása · görög–olasz háború · Compass hadművelet \| 1941 Kelet-Afrika · Jugoszlávia megszállása · Görögország megszállása · krétai csata · a Szovjetunió megtámadása · Finnország · Litvánia · Közel-Kelet · Kijevi csata · Leningrád ostroma · moszkvai csata · Szevasztopol ostroma · Pearl Harbor elleni támadás · Hongkongi csata · Fülöp-szigeteki hadjárat · csangsai csata (1941) · malájföldi hadjárat · borneói csata \| 1942 Burma · csangsai csata (1942) · Korall-tengeri csata · gazalai csata · szingapúri csata · midwayi csata · Fall Blau · sztálingrádi csata · Dieppe-i rajtaütés · második el-alameini csata · guadalcanali hadjárat · Torch hadművelet \| 1943 tunéziai hadjárat · kurszki csata · szmolenszki csata (1943) · Salamon-szigeteki hadjárat · Szicília megszállása · dnyeperi offenzíva · Olaszország megszállása · Gilbert- és Salamon-szigeteki csata · csangtei csata · \| 1944 Monte Cassino és Anzio · normandiai partraszállás · Fehéroroszország és Ukrajna · Walküre hadművelet · varsói felkelés · Iaşi-Chişinău offenzíva · Párizs felszabadítása · Market Garden hadművelet · Lappföldi háború · a Fülöp-szigetek visszafoglalása · Leyte-öbölbeli csata · ardenneki offenzíva \| 1945 Bodenplatte hadművelet · Nyugat-Németország · Ivo Dzsima-i csata · okinavai csata · berlini csata · német fegyverletétel · Hirosima és Nagaszaki bombázása · Japán kapitulációja
Diplomácia	német–lengyel megnemtámadási egyezmény · háromhatalmi egyezmény · Molotov–Ribbentrop-paktum · kölcsönbérleti törvény · szovjet–japán megnemtámadási egyezmény · teheráni konferencia · jaltai konferencia · potsdami konferencia
Előzmények	Párizs környéki békeszerződések · Mandzsúria megszállása · spanyol polgárháború · Anschluss · müncheni egyezmény · szovjet–japán határkonfliktusok · bécsi döntések
Következmények	nürnbergi per · tokiói per · népbíróságok Magyarországon · nemzetárulási per (Románia) · Auschwitz-per · habarovszki per · hidegháború
Lakosság elleni erőszak	szövetségesek által elkövetett háborús bűnök · szovjet háborús bűnök · német háborús bűnök · japán háborús bűnök · olasz háborús bűnök · holokauszt · porajmos · terrorbombázások · újvidéki vérengzés · délvidéki vérengzések · Maniu-gárda · vigasznők
Haditechnika: második világháborús vadászrepülőgépek · nukleáris fegyver