A mai világban a Habarovszki per olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és továbbra is érdeklődést vált ki különböző területeken. Akár az egészségügy, a technológia, a kultúra vagy a politika területén, a Habarovszki per szakértők és nem szakértők számára egyaránt vita és elemzés tárgyává vált. A téma megértésének és elmélyülésének fontossága a mindennapi életünkre gyakorolt hatásában, valamint a történelem menetét befolyásoló képességében rejlik. Ezért elengedhetetlen a Habarovszki per különböző oldalainak és dimenzióinak feltárása, hogy megértsük hatókörét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Ebben a cikkben a Habarovszki per legfontosabb aspektusaiba fogunk beleásni, hogy megvilágítsuk annak fontosságát és jelentőségét a mai társadalomban.
A szövetségesek 1943-ban aláírtak egy nyilatkozatot, mely szerint a második világháború fő bűnösei felett a bűncselekmény elkövetésének helyszínén fognak ítélkezni. Ennek szellemében zajlott a háborús bűnösök habarovszki pere 1949. december 25. és 31. közt a Szovjetunió távol-keleti területén, Habarovszkban. A Mandzsúriát megszálló japán Kvantung-hadsereg nyolc vezetőjét és négy tagját háborús bűnösként vonták felelősségre biológiai fegyverek alkalmazásának vádjával. Lev Szmirnov főügyész képviselte a vádat, aki már a nürnbergi perben is képviselte a szovjet vádakat.
A vádlottak beismerték a vádakat, és részletes információkat adtak a hírhedt 731-es alakulat háborús tevékenységéről. Valamennyi vádlottat elítélték, a büntetés 2-25 év kényszermunka volt. A per anyagait a szovjetek könyv alakban is kiadták, és angol,[1] francia,[2] kínai[3] és japán[4] nyelven is terjesztették.
1956-ban valamennyi elítélt Japánba távozhatott. A kor szovjet gyakorlatához képest enyhe büntetések felvetik a gyanút, hogy a japán biofegyver technológiai információk kiadásáért cserébe kerültek viszonylag gyorsan szabadlábra. Évtizedekkel később, mikor a Szovjetunió maga is beindította a nagyszabású, illegális biofegyver programját, állítólag felhasználta a habarovszki per során szerzett technológiai információkat.[5] A mandzsúriai japán biológiai agresszió elkövetőinek többsége a háború végén Japánba menekült, ahol amerikai megszállás alá került és teljes amnesztiát élvezett.[6]