Ebben a cikkben a Folytatólagos háború témáját vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában és relevanciájában a mai társadalomban. A Folytatólagos háború olyan téma, amely széles körű érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudományos területtől a társadalmi és kulturális területig. Az évek során a Folytatólagos háború tanulmányozás és vita tárgya volt, és eltérő és gazdagító véleményeket generált, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük hatókörét és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. A Folytatólagos háború feltárása révén képesek leszünk elmélyülni annak több dimenziójában, és elemezhetjük a társadalmunkra gyakorolt hatásait, valamint átgondolhatjuk, milyen következményekkel jár a jövőre nézve.
Folytatólagos háború | |||
Második világháború, szovjet hadszíntér | |||
![]() | |||
Finn katonák lépik át a szovjet–finn határsávot 1941 nyarán | |||
Dátum | 1941. június 25. – 1944. szeptember 19. | ||
Helyszín | Karelen tartomány (Karélia) és Murmanszk térsége, Szovjetunió | ||
Casus belli | A téli háborút követő moszkvai békeszerződés és területvesztés finn felülbírálása, növekvő szovjet befolyás és ellenőrzés csökkentése | ||
Eredmény | hadászati patthelyzet, amely a későbbi moszkvai fegyverszünettel szovjet győzelemnek is értelmezhető | ||
Terület- változások | Karélia ismét finn fennhatóság alá került egy időre | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Folytatólagos háború témájú médiaállományokat. |
A folytatólagos háború (finnül: jatkosota, svédül: fortsättningskriget) a második világháború során lezajlott második szovjet–finn háború, amelyet 1941. június 25. és 1944. szeptember 19. között vívott meg a téli háborút követően Finnország és a Szovjetunió. Magát a nevét az első szovjet–finn háborútól való egyértelmű megkülönböztetésként kapta a nyugati történetírásban, oroszul csak „szovjet–finn háborúnak” (Советско-финская война) emlegetik.
Az Egyesült Királyság 1941. december 6-án üzent hadat Finnországnak, azonban korábban már részt vett brit haderő a harcokban, Petsamo bombázásakor. Finnországot Németország látta el értékes hadianyagokkal, hadfelszerelésekkel, illetve részben segítette is a finn hadmozdulatokat saját csapataival. Az Egyesült Államok nem vett részt aktívan a harcokban, azonban a Szovjetuniónak nyújtott kölcsönbérleti törvény során jelentős mennyiségű hadianyagot juttatott el szövetségesének.
A háborút négy fő részre lehet bontani:
A finn és szovjet csapatok közötti harccselekmények 1944. szeptember közepén értek véget, gyakorlatilag döntetlen eredménnyel: egyik fél sem tudott a másikkal szemben jelentős teret nyerni. A „folytatólagos háborút” végül az 1947-es párizsi békeszerződés zárta le. Az itt lefektetett korlátozások a mai napig érvényben vannak Finnországgal szemben.
A moszkvai fegyverszünetet a lappföldi háború követte, mikor a finn haderő a német csapatok ellen fordulva közel nyolc hónap alatt, 1945. április végére az országból a norvég határig szorította őket vissza.