Tóth Menyhért

A mai világban a Tóth Menyhért olyan témává vált, amely a különböző területeken dolgozók széles körében nagyon fontos és érdekes. Hatása globálisan kiterjed, érinti a társadalmat, a gazdaságot, a politikát, a kultúrát és a technológiát. A Tóth Menyhért iránti növekvő figyelem tükrözi a jelenkori világban betöltött fontosságát és a jövőre vonatkozó számos vonatkozását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tóth Menyhért-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását és a témával kapcsolatos különféle szempontokat. A Tóth Menyhért eredetétől jelenlegi fejlődéséig továbbra is vitákat és mély elmélkedéseket generál, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy gondoljuk át a mai világban betöltött szerepünket.

Tóth Menyhért
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született1904. január 2.
Szeged-Mórahalom
Meghalt1980. január 11. (76 évesen)
Budapest
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola
Mestere(i)Réti István
Vaszary János
Kandó László
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Menyhért témájú médiaállományokat.

Tóth Menyhért (Szeged-Mórahalom, 1904. január 2. – Budapest, 1980. január 11.) posztumusz Kossuth-díjas magyar festő.

Életút

Szeged-Mórahalmon született, de a család még a festő kisgyermekkorában Miskén telepedett meg, mivel a szülők eredetileg miskeiek voltak és csak idénymunka miatt tartózkodtak Mórahalmon. Gyermekéveit Miskén töltötte. 1930-1935 között a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, Réti István, Vaszary János és Kandó László voltak a mesterei. Tanulmányai befejezése után gyermekévei színhelyére, Miskére költözött vissza, 1945-1958 között mezőgazdasági munkákból, szobafestésből élt, így első, 1941-es egyéni kiállítását huszonhét évig nem követte önálló tárlat. Magányosan, elszigetelten élt és alkotott annak ellenére, hogy törzstagja volt a tokaji művésztelepnek, a bajai festők csoportjának és egyik alapítója a hajósi alkotótábornak. 1964-től szerepeltek képei egyéni és csoportos kiállításokon. 1976-ban érdemes művész kitüntetésben részesült. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták életművét.

Budapesten érte a halál, Miskén helyezték örök nyugalomra. Itt gondozzák sírját, műemlékké nyilvánították lakóházát, iskolát és utcát neveztek el róla, szobrot emeltek tiszteletére.[1]

Művészi hagyatéka

Képeiből vásárolt Deák Dénes (1931-1993) budapesti műgyűjtő, kinek hagyatéka, a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény a székesfehérvári Városi Képtárban található. Tóth Menyhért művész hagyatékának zöme a Kecskeméti Katona József Múzeum képtárába került. A művész özvegye 46 képet ajándékozott a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériának. Igazán halála után kezdték felfedezni a „naiv festőt”, aki mestereitől megtanulta a naturalista, impresszionista, kubista, konstruktivista stílus ecsetvonásait, s a kortárs festés mesterségbeli fogásaival is lépést tartott. Nem szakadt el teljesen a figurális ábrázolástól, s örömét lelte a látványfestésben, archaikus és néprajzi motívumokat is szívesen alkalmazott, színei nem harsognak, kontúrokat jeleznek. Egyik legutóbbi kiállítását 2011 tavaszán rendezték Pécsett a Zsolnay Negyedben.[2]

Műveit őrzi a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár.

Kiállításai (válogatás)

Önálló kiállításai

  • 1941 – Budapest, Műbarát
  • 1964 – Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum
  • 1968 – Miske (a község 250. éves alapítása alkalmából)
  • 1968 – Kalocsa, Nagy Lajos Könyvtár
  • 1969 – Budapest, Hazafias Népfront VI. kerületi Klubja
  • 1969 – Tokaj, Helytörténeti Múzeum
  • 1970 – Székesfehérvár, István Király Múzeum
  • 1973 – Budapest, Csepel Galéria
  • 1974 – Kecskeméti Katona József Múzeum
  • 1974 – Kiskunfélegyháza, Művelődési Központ
  • 1974 – Kalocsa, Képzőművészeti Kisgaléria
  • 1975 – Budapest, Kis-Duna Galéria (Soroksár)
  • 1976 – Budapest, Műcsarnok
  • 1977 – Cagnes-sur-Mer (Franciaország)
  • 1977 – Lengyelország
  • 1978 – Kecskemét, Megyei Kórház
  • 1978 – Veszprém, G. Dimitrov Megyei Művelődési Központ
  • 1979 – Hajós, Községi Művelődési Ház
  • 1979 – Községi Művelődési Ház, Hajós • Szeged-Mórahalom • Katona József Múzeum, Kecskemét (nyomtatott katalógussal)
  • 1980 – Vigadó Galéria, Budapest (nyomtatott katalógussal)
  • 1981 – Tóth Menyhért emlékkiállítás, Türr István Múzeum, Baja
  • 1983 – Gödöllői Galéria, Gödöllő
  • 1984 – Kecskeméti Katona József Múzeum (életmű-kiállítás, kat.), Kecskemét • Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest (nyomtatott katalógussal)
  • 1992 – Palme Ház, Budapest • Expo '92, Művészeti Pavilon, Sevilla (nyomtatott katalógussal)
  • 1993 – Csepel Galéria, Budapest
  • 1994 – Tóth Menyhért zarándokútja a feketétől a fehérig (gyűjteményes kiállítás, születésének 90. évfordulóján), KLTE, Debrecen
  • 1995 – Festőterem, Sopron (nyomtatott katalógussal)
  • 2000 – Vigadó Galéria, Budapest • Galéria 13, Soroksár, Budapest.

Külföldi szereplései

  • 1968. – Pozsony, Nemzetközi Naiv Festészeti Triennálé
  • 1975. – Szimferopol (Szovjetunió), Bács-Kiskun megyei képzőművészek kiállítása
  • 1977. – Cagnes-sur-Mer (Franciaország) Nemzetközi Festészeti Fesztivál
  • 1977. – Mexikóváros, Magyar Képzőművészeti Kiállítás
  • 1978. – Delhi, (India), Festészeti Triennálé
  • 1979. – Lisszabon, XX. századi magyar festészet
  • 1979. – Madrid, Jelenkori magyar művészet
  • 1980. – Velencei Biennálé

Írásai

  • Tóth Menyhért. Levelek, vallomások; vál., szerk. Sümegi György; MMA, Budapest, 2022

Jegyzetek

  1. ↑ Harminc éve hunyt el Tóth Menyhért, a festőzseni emléke előtt tisztelegtek Miskén, 2010. . (Hozzáférés: 2011. június 11.)
  2. ↑ Új kiállítás a Zsolnay-negyedben, 2011[halott link]

Források