Szoldatits Ferenc

A mai világban a Szoldatits Ferenc különböző területeken nagy jelentőséggel bír. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Szoldatits Ferenc állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Az ezzel kapcsolatos vélemények változatosak és gyakran ellentétesek, ami jól mutatja a kérdés fontosságát és összetettségét. Ebben a cikkben a Szoldatits Ferenc-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük hatását, következményeit és lehetséges megoldásait a hatékony kezelésre. A Szoldatits Ferenc perspektívájától függetlenül kulcsfontosságú, hogy megértsük a hatókörét és a kezelésének lehetséges módjait.

Szoldatits Ferenc
Született1820. november 29.[1][2]
Balatonalmádi
Elhunyt1916. január 25. (95 évesen)[3][1][2]
Róma[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1840–1848)

Szoldatits/Szoldatics Ferenc (Vörösberény, 1820. november 28. – Róma, 1916. január 25.) magyar festő.

Életpályája

Veszprémben, a piarista gimnázium diákja volt.[5] 1840–1848 között Bécsben a képzőművészeti akadémián tanult Ranolder János pénzügyi támogatásával, ahol Josef von Führich és Leopold Kupelwieser (1796–1862) festő tanítványa volt. 1853-ban Rómában telepedett le. 1859-ben tanulmányutat tett Münchenbe és Drezdába.

Munkássága

A nazarénus festők követője volt, s így hatott a későbbi gödöllői iskola művészeire is. Olaszországban és Magyarországon számos templomnak festett oltárképeket és freskókat (Eger, Budapest, stb.). Fő műve az egri székesegyház Mária-kápolnájának falképei (1881). Portrékat is festett (IX. Pius pápa; XIII. Leo, egri Liceumi Képtár). Szoldatits Ferenc a magyar nazarénus egyik utolsó képviselője volt. Későbbi követője volt Nagy Sándor (1868–1950) és Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920), akik gyakori vendégei voltak nála. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában, a Bakony Múzeumban (ma: Laczkó Dezső Múzeum), Veszprémben, a Keresztény Múzeumban (Esztergom) és az egri érsekség képgalériájában.

Magánélete

1867-ben házasságot kötött, felesége Margherita Waldis lett. 1873-ban született egy fia, Giorgio Szoldatits (1873–1955), aki szintén festő lett.

Kiállításai

Festményei

Portrék

Jegyzetek

  1. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Júlia Papp (2017. december 13.). „Szoldatits, Ferenc”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T082887. 
  3. ↑ Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). Union List of Artist Names , 2017. november 14. (Hozzáférés: 2018. október 25.)
  5. ↑ Híres diákjaink. . (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  6. ↑ A nagytemplom a város közepén - Jászberény
  7. ↑ Bácska Gyöngye. . (Hozzáférés: 2020. február 20.)

Források

További információk

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8