Bécsi Képzőművészeti Akadémia
Ebben a cikkben a Bécsi Képzőművészeti Akadémia témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk, megvizsgáljuk a modern társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ennek mentén elmélyülünk a Bécsi Képzőművészeti Akadémia-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokba, elemezve történelmi jelentőségét, valamint az új koncepciók és trendek kialakulására gyakorolt hatását. Ezenkívül foglalkozunk a terület szakértőinek különféle véleményeivel, valamint személyes tapasztalatokkal, amelyek teljesebb és gazdagabb jövőképet kínálnak a Bécsi Képzőművészeti Akadémia-ről. Ez a cikk a naprakész és szigorú információkat szintetizálva átfogó képet kíván nyújtani a Bécsi Képzőművészeti Akadémia-ről, hogy az olvasó mélyebben és teljesebben megértse ezt a fontos témát.
| Bécsi Képzőművészeti Akadémia | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1692 |
| Alapító | Peter Strudel |
| Hely | Ausztria, |
| Típus |
|
| Tanulólétszám |
|
| Igazgató | Johan Frederik Hartle |
| Tagság |
|
| Elhelyezkedése | |
 Bécsi Képzőművészeti Akadémia
Pozíció Bécs térképén
| |
 é. sz. 48° 12′ 05″, k. h. 16° 21′ 55″48.201389°N 16.365278°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 05″, k. h. 16° 21′ 55″48.201389°N 16.365278°E | |
 | |
| A Bécsi Képzőművészeti Akadémia weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi Képzőművészeti Akadémia témájú médiaállományokat. | |
A Bécsi Képzőművészeti Akadémia Ausztria fővárosának egyik állami oktatási intézménye, Európa egyik legrégebbi művészeti akadémiája.
Története
A Képzőművészeti Akadémiát 1692-ben alapította magánkollégiumként Peter Strudel, a bírósági kamara festőművészének, a római Accademia di San Luca mintájára. 1725-ben Jacob van Schuppen a császári udvari festőakadémiát egyesítette az építészettel. 1754-től 1757-ig Paul Troger volt az akadémia főigazgatója. 1772-ben az összes korábbi bécsi művészeti akadémiát összevonták benne, s az akadémia akkor kapta meg a főiskolai és 1998-ban az egyetemi státuszt, de megtartotta korábbi nevét.
Hallgatói és oktatói
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2019 májusából) |
- Rudolf von Alt (1812–1905)
- Friedrich von Amerling (1803–1887)
- Peter Behrens (építész) (1868–1940)
- Naomi Devil (1987- )[1]
- Thomas Ender (1793–1875)
- Heinrich Füger (1751–1818)
- Friedensreich Hundertwasser (1928–2000)
- Franz Xaver Lössl (1801–1885)
- Franz Anton Maulbertsch (1724–1796)
- Jan Matejko (1838–1893)
- Martin van Meytens (1695–1770)
- Munkácsy Mihály (1844–1900)
- Egon Schiele (1890–1918)
- Friedrich von Schmidt (1825–1891)
- Paul Troger (1698–1762)
- Otto Wagner (1841–1918)
- Ferdinand Georg Waldmüller (1793–1865)
Nevezetes elutasított
- Adolf Hitler 1907-ben és 1908-ban is felvételizett és bár az első vizsgán túljutott, a rajztudását nem találták megfelelő szintűnek, így elutasították felvételét.[2]
Jegyzetek
- ↑ Akademie der bildenden Künste Wien: Diplomamunkák adatbázis, Keresés: Naomi Devil (német nyelven), 2008. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Pruitt, Sarah: When Hitler Tried (and Failed) to Be an Artist (angol nyelven). History. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
Irodalom
- Beatrix Bastl, Cornelia Reiter, Eva Schober (kiadó): Theophil Hansen und die Bibliothek der Akademie der bildenden Künste Wien, Provinz Verlag, Bécs, 2011 ISBN 978-3-902416-82-7
- Beatrix Bastl: Die jüdischen Studierenden der Akademie der bildenden Künste Wien 1848–1948, Verlag Dr. Kovač, Hamburg, 2019 ISBN 978-3-339-10884-5
- Johann Josef Böker: Architektur der Gotik. Bestandskatalog der weltgrößten Sammlung an gotischen Baurissen (Legat Franz Jäger) im Kupferstichkabinett der Akademie der Bildenden Künste Wien, mit einem Anhang über die mittelalterlichen Bauzeichnungen im Wien Museum am Karlsplatz, Verlag Anton Pustet, Salzburg, 2005 ISBN 3-7025-0510-5 Rezension von Klaus Jan Philipp in: Journal für Kunstgeschichte Band 10, 2006, Heft 4, S. 314–317 C. 1 Architektur und Plastik.
- Richard Groner: „Wien wie es war“, Verlag Fritz Molden, Bécs–München, 1965, 5. Auflage, S. 12–13
- Verena Pawlowsky: Die Akademie der bildenden Künste Wien im Nationalsozialismus. Lehrende, Studierende und Verwaltungspersonal. Böhlau Verlag, Bécs, 2015 ISBN 978-3-205-20291-2
- Ritter von Hansen: Der Neubau der k.k. Akademie der bildenden Künste in Wien, Architekt Theophil, 11–15. o.
- Angelika Plank: Akademischer und schulischer Elementarzeichenunterricht im 18. Jahrhundert (= Beiträge zur neueren Geschichte Österreichs, Band 10), Lang, Frankfurt am Main, 1999 ISBN 3-631-33885-6 (Dissertation Universität Wien 1997, 358 Seiten).
- Walter Wagner: Die Geschichte der Akademie der Bildenden Künste in Wien. Hrsg. von der Akademie der Bildenden Künste in Wien, Rosenbaum, Bécs, 1967
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Akademie der bildenden Künste Wien című norvég Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Akademie der bildenden Künste Wien című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.