Szőllősy András

A következő cikkben mélyebbre fogunk ásni a Szőllősy András-et, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai jelentőségét. Elemezzük, hogy a Szőllősy András hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait. Ezenkívül megvizsgáljuk a Szőllősy András-ről szóló szakértői véleményeket és a közvéleményt, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk a Szőllősy András-et, és mélyebben megérthetjük az olvasók fontosságát a mai világban.

Szőllősy András
Életrajzi adatok
Született1921. február 27.
Szászváros
Elhunyt2007. december 6. (86 évesen)
Budapest[1]
Iskolái
Pályafutás
Díjak
Tevékenységzeneszerző, zenetudós

Szőllősy András (Szászváros, 1921. február 27. – Budapest, 2007. december 6.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző, zenetudós.

Életútja

Amikor középiskolai tanulmányainak befejeztével 1939-ben Kolozsvárról Budapestre jött, még nem döntött a zeneszerzői pálya mellett. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia szakára iratkozott be (ahol 1943-ban doktori fokozatot szerzett), a Zeneakadémián pedig zeneszerzést tanult. Az 1940-ben nyugalomba vonuló Kodály Zoltán csak egy évig volt Szőllősy mestere, a második tanévtől Siklós Albert volt a tanára. Siklós azonban a rákövetkező évben meghalt, így Szőllősy utolsó zeneakadémiai évét Viski János növendékeként végezte el. Közvetlenül a háborút követően ösztöndíjat kapott Rómába, ahol a Santa Cecilia Akadémián az 1947/48-as tanévben Petrassi mesteriskolájába járt.

Gondolkodásmódjára és művészi hitvallására három fontos helyszín gyakorolta a legnagyobb hatást, mégpedig: Kolozsvár, az Eötvös Collegium, valamint Róma. Baráti köréhez tartozott Maros Rudolf, Ligeti György, Darvas Gábor és Halász Kálmán, akik szintén új utakat kerestek a zeneszerzésben. 1950 és 1991 között a Zeneművészeti Főiskola tanára, ahol Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett asszisztált a hazai zenetudományi tanszék alapításánál.

Zenetudósként szövegpublikációkkal és bibliográfiákkal szolgálta a magyar zene két nagy mesterének – Kodálynak és Bartóknak – kultuszát. Leginkább a Bartók-filológiában szerzett elévülhetetlen érdemeket Szőllősy. Létrehozta Bartók műveinek könnyen kezelhető és számos nyelvre lefordított azonosító jegyzékét, amelyet „Sz” betű jelzéssel ma is világszerte használnak a hangversenyműsorokon és a CD-ken.

Díjak, elismerések

Főbb művei

Zeneművek

  • Csendes kévébe, József Attila-miniatűr 1947
  • Kolozsvári éjjel – énekhangra és fúvóskvintettre, Jékely Zoltán költeményére, Török Erzsinek dedikálva 1955
  • Nyugtalan ősz szólókantáta – bariton hangra és zongorára, Radnóti Miklós versére 1955
  • I. Concerto 1959
  • III. Concerto 1968
  • Trasfigurazioni – zenekarra 1972
  • Sonorità 1974
  • Pro somno Igoris Stravinsky quieto 1978
  • In Pharisaeos – vegyes karra 1982
  • Planctus Mariae – női karra, az 1956. október 23-án elhunyt édesanyát sirató kórusmű
  • Fabula Phaedri – hat férfi szólistára (két alt, egy tenor, két bariton, egy basszus), a King’s Singers együttes megrendelésére 1982
  • In Phariseos – vegyes karra, 1982
  • Miserere – szextett (a King´s Singers együttes megrendelésére) 1984
  • Tristia per archi – (Maros-sirató) Maros Rudolf emlékére 1983
  • Töredékek – dalciklus mezzoszoprán hangra, fuvolára és mélyhegedűre (a szöveget a szerző állította össze Lakatos István költeményeiből) 1985
  • Elégia – fúvósötösre és vonósötösre
  • Vonósnégyes 1988
  • Paesaggio con morti (Tájkép halottakkal) – zongorára, Frankl Péternek 1988
  • Passacaglia Achatio Máthé, in memoriam – szólógordonkára és vonósnégyesre 1997
  • Addio Kroó György emlékére – szólóhegedűre és vonós kamaraegyüttesre (négy hegedű, két brácsa, két cselló és nagybőgő) 2002
  • 31 filmhez, 17 színpadi darabhoz és 18 rádiójátékhoz komponált zenét. Ezek közül is kiemelkedik a Mikszáth Kálmán hasonló című regénye alapján elkészített A fekete város c. film zenéje. Vele dolgozott Hegedűs Géza, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Gaál István, a színházak pedig Vörösmarty-, Móricz-, Szophoklész-, Plautus-, Shakespeare- és Brecht-darabok előadásaihoz rendeltek zenét tőle.

Publikációk

  • A mi dalaink. Ifjúsági daloskönyv; 7. kiad.; átdolg., bőv. jegyz. Szőllősy András;Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1942
  • Kodály művészete; Pósa Károly Könyvkereskedő, Budapest, 1943
  • Bartók Béla válogatott zenei írásai; összeáll. Szőllősy András, bev., jegyz. Szabolcsi Bence; Magyar Kórus, Budapest, 1948 (A zenetörténet kézikönyvei, 3.)
  • Szőllősy András: Kodály-jegyzék 1953
  • Kodály Zoltán: A zene mindenkié; szerk. Szőllősy András, sajtó alá rend. Martos Vilmos; Zeneműkiadó, Budapest, 1954
  • Bartók Béla válogatott írásai; sajtó alá rend. Szőllősy András; Művelt Nép, Budapest, 1956
  • Arthur Honegger; Gondolat, Budapest, 1960 (Kis zenei könyvtár, 16.)
  • Bartók Béla összegyűjtött írásai I.; közread. Szőllősy András; Zeneműkiadó, Budapest, 1966
  • Bartók Béla műveinek jegyzéke (Bibliographie der Werke Béla Bartóks, 1972, magyarul 1976)

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap