Stružec
Ma szeretnénk elmélyülni a Stružec lenyűgöző világában. Bármit is jelent az egyes személyek számára, a Stružec olyan téma, amely az évek során milliók figyelmét ragadta meg világszerte. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Stružec állandó vitatéma volt, és a kutatók, a rajongók és a kíváncsiak érdeklődésének témája. Ebben a cikkben a Stružec különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve annak fontosságát a különböző kontextusokban és az idők során bekövetkező fejlődését. Készüljön fel a felfedezés és a Stružec megismerésének útjára!
| Stružec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Popovača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44317 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 556 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 119 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 37″, k. h. 16° 32′ 59″45.526944°N 16.549722°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 37″, k. h. 16° 32′ 59″45.526944°N 16.549722°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stružec témájú médiaállományokat. | |
Stružec falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Popovača községhez tartozik.
Fekvése
Monoszló területén, Sziszek városától légvonalban 15, közúton 18 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re délnyugatra, a Lónyamező szélén fekszik.
Története
A térség már ősidők óta lakott. Ezt bizonyítja a közeli Osekovón található rézkori régészeti lelőhely, ahol a cseréptöredékek mellett néhány szép kidolgozású kőszerszám is előkerült. A 15. század végétől az Erdődyek birtoka volt. 1545 és 1591 között török uralom alatt állt. A település 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Strussecz” néven szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. 1857-ben 829, 1910-ben 1074 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 687 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 829 | 741 | 749 | 792 | 827 | 1.074 | 1.009 | 1.098 | 1.055 | 1.174 | 1.134 | 931 | 849 | 858 | 795 | 687 |
Nevezetességei
- A Donje Selo településrészen a 217. (23.) szám alatt egy mintegy 300 éves emeletes faház,[4] ún. „csardak” áll. A Grekurek család egykori háza ma Stjepan Pikija tulajdonában van. A négyszög alaprajzú épület tölgyfagerendákból épült, melyeket fa csapokkal fogattak össze. Hosszúsága 18. szélessége 6 méter. A földszinten és az emeleti részen is három helyiségből áll. Alapjai falazottak. A hozzá tartozó gazdasági épületek egy istálló, egy melléképület, disznóól, garázs és egy kút. A ház a monoszlói népi építészet védett emléke.
- Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája.
- Fahíd az Obžev-patakon.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4409.
Források
- Popovača város hivatalos oldala (horvátul)
- Popovača község kulturális látnivalói (horvátul)
- Popovača rendezési tervének VII. módosított és kiegészített példánya (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- Monoszló tájegység információs portálja (horvátul)
