Bistrač

A Bistrač olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Régóta vita, vita és elemzés tárgya, sokféle véleményt és nézőpontot generálva. Fontossága és hatása a mindennapi élet különböző területein mindenki számára releváns témává teszi. Ebben a cikkben a Bistrač-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontokat fogjuk feltárni, kitérve annak társadalomra gyakorolt ​​hatására, időbeli alakulására, valamint az ezzel kapcsolatos különböző álláspontokra. Reméljük, hogy ezzel a mélyreható elemzéssel átfogó képet adunk a Bistrač-ről, és elősegítjük hatókörének és mai relevanciájának teljesebb megértését.

Bistrač
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállásfalu
Irányítószám44214
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség36 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 16° 38′ 26″45.386100°N 16.640600°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 16° 38′ 26″45.386100°N 16.640600°E
Térkép

Bistrač falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 23, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északkeletre, a sziszeki Szávamentén, Száva-folyó jobb partján és egyik holtága mentén fekszik. Egyutcás falu, házai a Száva régi medrét, ma már csak holtágát követve félkörben sorakoznak.

Története

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A vidék birtokosai a Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét. A falu a topolovaci uradalmukhoz tartozott. A településnek 1857-ben 170, 1910-ben 269 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők. A településnek 2011-ben 40 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
170 226 216 259 261 269 270 267 201 203 172 146 121 90 65 40

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk