A Spanyol Szocialista Munkáspárt olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos vita és vita tárgya volt. Akár mai relevanciája, akár történelmi hatása miatt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt továbbra is nagy jelentőségű kérdés az egész társadalom számára. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Spanyol Szocialista Munkáspárt különböző dimenzióit és életünk különböző területeire gyakorolt hatását. Az eredetétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk, hogyan hagyott nyomot a Spanyol Szocialista Munkáspárt a történelemben, és hogyan marad továbbra is aktuális.
A Spanyol Szocialista Munkáspárt (spanyolul Partido Socialista Obrero Español, rövidítve PSOE) Spanyolország legerősebb baloldali pártja.
Spanyol Szocialista Munkáspárt Partido Socialista Obrero Español | |
![]() | |
Mottó: 'Somos la izquierda! (Mi vagyunk a baloldal!) | |
Adatok | |
Elnök | Cristina Narbona |
Főtitkár | Pedro Sánchez |
Szóvivő | Adriana Lastra (Képviselőház) Ander Gil (Szenátus) |
Alapítva | 1879. május 2. |
Székház | C/ Ferraz, 70 Madrid |
Ifjúsági tagozat | JSE (Spanyolország Szocialista Ifjúsága) |
Ideológia | szociáldemokrácia |
Politikai elhelyezkedés | balközép |
Parlamenti jelenlét | Képviselőház: 84 / 350 Szenátus: 62 / 266 Önkormányzati képviselők száma: 20 823 / 67 473 Autonóm közösségek parlamenti mandátumai: 346 / 1 268 |
Nemzetközi szövetségek | Szocialista Internacionálé Progresszív Szövetség |
Európai párt | Európai Szocialisták Pártja |
EP-frakció | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége |
Hivatalos színei | vörös |
Weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyol Szocialista Munkáspárt Partido Socialista Obrero Español témájú médiaállományokat. |
1879-ben Madridban alapította Pablo Iglesias Possé.
A PSOE Európa második legrégibb szocialista pártja (a német SPD után). A párt eredeti célja a munkásosztály érdekeinek képviselete volt, amely tartalmazott szocialista és kommunista eszméket.
A párt 1889-ben tartott első kongresszusát Barcelonában, a spanyol törvényhozásba 1910-ben került be először. 1888-ban megalapította az UGT szakszervezeti szövetséget, amely ma az ország legjelentősebb baloldali szakszervezeti konföderációja.
Francisco Franco diktatúrájának idején a PSOE illegálisan működött. A Franco-rendszer bukása után a párt megújult, 1979-ben elvetették a marxista tételeket. Ennek eredményeként 1982-ben Felipe González személyében a párt történetében először a PSOE delegálhatta Spanyolország miniszterelnökét. González hivatalát egészen 1996-ig megtartotta.
Ma a PSOE ideológiailag az európai szociáldemokrácia értékeire alapul. A 2004. március 14-ei általános választásokat megnyerve Spanyolország kormányzó-pártja, ezzel főtitkára, José Luis Rodríguez Zapatero az ország miniszterelnöke lett. Fontos reformintézkedéseket vezetett be: többek között kivonta Spanyolország csapatait Irakból és legalizálta az azonos neműek házasságát amivel Spanyolország a világon a harmadik országként vezette be.
Többségét a párt a 2008-as parlamenti választásokon is megtartotta, ám a 2011. december 20-i választásokon elveszítette a Néppárttal (Partido Popular, PP) szemben, így jelenleg az ellenzék legnagyobb pártja.
2008. március 9-én a PSOE megnyerte az általános választásokat. A Képviselőházban a 350 mandátumból 169-et szerzett meg, míg a rivális Néppárt 154-et. A fennmaradó mandátumokon több kisebb párt osztozott: a Konvergencia és Unió (CiU) 10-et, a Baszk Nacionalista Párt (EAJ-PNV) 6-ot, a Katalán Republikánus Bal (ERC) 3-at, míg az Egyesült Balolal 2 mandátumot kapott.
A Szenátusban a PSOE nem tudott többséget szerezni: 101 szenátort küldhet a Néppárt, 89-et a PSOE, 12-t a PSC-ERC-ICV-EUiA, 4-et a CiU, és 2-t at EAJ-PNV. A tartományi (autonóm közösségi) választások is változatos képet mutattak: Andalúziában és Katalóniában a baloldal elsöprő győzelmet aratott, míg Madridban és a Kasztíliákban a Néppárt került többségbe.
A párt a 2015-ös választáson történelmének egyik legrosszabb eredményét érte el: 90 képviselői mandátumot szerzett. A párt élén Pedro Sánchez állt, aki 2016-ban a Polgárok párttal megállapodott koalícióban kormányoznának. Susana Díaz Andalúzia szocialista elnöke és hívei ellenezték az ötletet. Kialakult egy Sánchez (sanchistas) és Díaz (susanistas) párti tábor a párton belül, amely a párt 2017-es kongresszusáig tartott, ahol Pedro Sánchezt választotta meg a küldöttek többsége 50,26%-kal. Susana Díazt 39,9%-kal.
A PSOE szavazói közt a férfi és női szavazók közel egyforma arányban vannak jelen. , az 55-64 év közötti nők és a 65 év feletti férfiak korosztálya adja a párt szavazóinak 36%-át.
Földrajzilag a párt Andalúziában, Extremaduraban és Asztúriában a legerősebb, de hosszú ideig Katalóniában és Valenciában is népszerű volt.
Települések esetében a párt hagyományosan Donostia-San Sebastián, A Coruña, Cordoba, Sevilla városokban népszerű.
Választások | Szavazatok | % | Képviselőházi mandátumok | Szenátusi mandátumok | Kormányzat | Listavezető |
---|---|---|---|---|---|---|
1977 | 5 371 866 | 29.32 | 118 / 350
|
54 / 208
|
Ellenzék | Felipe González |
1979 | 5 469 813 | 30.40 | 121 / 350
|
69 / 208
|
Ellenzék | Felipe González |
1982 | 10 127 392 | 48.11 | 202 / 350
|
134 / 208
|
Kormánypárt | Felipe González |
1986 | 8 901 718 | 44.06 | 184 / 350
|
124 / 208
|
Kormánypárt | Felipe González |
1989 | 8 115 568 | 39.60 | 175 / 350
|
105 / 208
|
Kormánypárt | Felipe González |
1993 | 9 150 083 | 38.78 | 159 / 350
|
96 / 208
|
Kormánypárt | Felipe González |
1996 | 9 425 678 | 37.63 | 141 / 350
|
81 / 208
|
Ellenzék | Felipe González |
2000 | 7 918 752 | 34.16 | 125 / 350
|
60 / 208
|
Ellenzék | Joaquín Almunia |
2004 | 11 026 163 | 42.59 | 164 / 350
|
89 / 208
|
Kormánypárt | José Luis Rodríguez Zapatero |
2008 | 11 289 335 | 43.87 | 169 / 350
|
96 / 208
|
Kormánypárt | José Luis Rodríguez Zapatero |
2011 | 7 003 511 | 28.76 | 110 / 350
|
54 / 208
|
Ellenzék | Alfredo Pérez Rubalcaba |
2015 | 5 530 693 | 22.01 | 90 / 350
|
47 / 208
|
Ellenzék | Pedro Sánchez |
2016 | 5 424 709 | 22.67 | 85 / 350
|
43 / 208
|
Ellenzék | Pedro Sánchez |
2019 április | 7 513 142 | 28.67 | 123 / 350
|
123 / 208
|
Kormánypárt | Pedro Sánchez |
2019 november | 6 792 199 | 28.00 | 120 / 350
|
93 / 208
|
Kormánypárt | Pedro Sánchez |
2023 július | 7 821 718 | 31.68 | 121 / 350
|
72 / 208
|
Pedro Sánchez | |
Választások | Pártelnök | Szavazatok | % | Képviselők száma |
---|---|---|---|---|
1979 | Felipe González | 4 615 837 | 28,17% | 12 059 / 67 505
|
1983 | Felipe González | 7 683 197 | 43,03% | 23 325 / 67 312
|
1987 | Felipe González | 7 229 782 | 37,08% | 23 241 / 65 577
|
1991 | Felipe González | 7 224 242 | 38,34% | 25 260 / 66 308
|
1995 | Felipe González | 6 838 607 | 30,84% | 21 189 / 65 869
|
1999 | Joaquín Almunia | 7 296 484 | 34,26% | 21 917 / 65 201
|
2003 | José Luis Rodríguez Zapatero | 7 999 178 | 34,83% | 23 224 / 65 510
|
2007 | José Luis Rodríguez Zapatero | 7 760 865 | 34,92% | 24 029 / 66 131
|
2011 | José Luis Rodríguez Zapatero | 6 275 314 | 27,79% | 21 766 / 68 230
|
2015 | Pedro Sánchez | 5 603 823 | 25,02% | 20 823 / 67 611
|
2019 | Pedro Sánchez | 6 656 965 | 29,26% | 22 323 / 67 515
|