A mai világban a Sivas (település) olyan téma, amely nagy aktualitást kapott, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Megjelenése óta a Sivas (település) felkeltette a szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, és széles körű vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sivas (település)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől a jelenlegi hatásig, elemezve a különböző területekre gyakorolt hatását és mai relevanciáját. Egy kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk megfejteni a Sivas (település) körüli titkokat, és megérteni valódi hatókörét a modern társadalomban.
Sivas | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Közép-anatóliai |
Tartomány | Sivas |
Rang | tartományi székhely |
Polgármester | Sami Aydin |
Irányítószám | 58000–58999[1] |
Körzethívószám | 00 90 346 |
Testvérvárosok | Lista
|
Népesség | |
Teljes népesség | 365 274 fő (2022) |
Körzet népessége | 329 011 fő[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1285 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sivas weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sivas témájú médiaállományokat. |
Sivas város Törökország Közép-anatóliai régiójában, Sivas tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja. A körzet népessége 2008-ban 329 011 fő volt, a városé pedig 288 693 fő.
Neve görögül Σεβάστεια, örményül Սեբաստիա, zaza nyelven Sêvaz; a középkorban Sebastia néven ismerték.
A város 1285 méterrel a tengerszint fölött, a Kızılırmak folyó völgyében található.
A város fontos szerepet játszott a török függetlenségi háború során, itt tartották a sivasi kongresszust, melyen a nemzeti mozgalom résztvevői elfogadták a Nemzeti Egyezmény szövegét.
A tartományban főként gabonaféléket termesztenek, fő ásványkincse pedig a vasérc.