Ebben a cikkben a Nemzeti Egyezmény témával foglalkozunk, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Nemzeti Egyezmény megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, sokféle véleményt és nézőpontot generálva. Az évek során a Nemzeti Egyezmény fejlődött, és előkelő helyet szerzett a mai társadalomban, befolyásolva a mindennapi élet különböző aspektusait. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Nemzeti Egyezmény-hez kapcsolódó különböző szempontokat, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását. Továbbá a Nemzeti Egyezmény lehetséges jövőbeli vonatkozásaira és az általa kínált jövőbeli perspektívákra összpontosítunk.
A Nemzeti Egyezmény (törökül: Misak-ı Millî) egy dokumentum, melyet az utolsó oszmán parlament fogadott el 1920. február 12-én. A Nemzeti Egyezmény szövegét először a kemalisták fogalmazták meg Mustafa Kemal Atatürk vezetésével az erzurumi kongresszuson, majd megerősítették a sivasi kongresszuson. Eredményeképpen a britek bevonultak Isztambulba és feloszlatták a parlamentet, melyet Ankarában szerveztek újjá.
Az egyezmény hat pontból áll:[1]