Gabona
Napjainkban a Gabona a lakosság széles köre számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Gabona példátlan jelentőségre tett szert a társadalmi, gazdasági és kulturális szférában. Akár egészséggel, politikával, oktatással vagy szórakoztatással összefüggésben beszélünk a Gabona-ről, életünkre gyakorolt hatása és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gabona különböző szempontjait és perspektíváit, elemezve annak hatását és relevanciáját a mai világban.
.JPG)
A gabona azoknak a perjeféléknek az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek. Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási elemei közé tartoznak. A gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta a kenyér, az emberiség számára kezdettől fogva alapvető néptáplálék volt. Ezért a gabonaféléket bármely más haszonnövénynél nagyobb mennyiségben termesztik világszerte. A szénhidrátban gazdag gabonafélék alapélelmiszernek számítanak; egyes fejlődő országokban a rizs, a búza vagy a kukorica adja szinte a teljes étrendet. A fejlett országokban fogyasztásuk mérsékeltebb és változatosabb, de itt is alapvető.
Története
Az első gabonafélék gyűjtögetése a kőkorszakban kezdődött, amikor a vadászok étrendjüket egészítették ki a fűfélék magjaival. 12 ezer évvel ezelőtt a Genezáret-tó vidékén élő kőkorszaki emberek a hús mellett fűmagokat, mandulát, pisztáciát, fügét, vad olajbogyót is fogyasztottak. Az anatóliai Çatalhöyük neolitikus településén a kutatók előzetes DNS-vizsgálata szerint 8500 éves termesztett gabonamaradványokat találtak.[1] Az ember első szerszámainak egyike a gabonafélék aratásához használt sarló volt. Már az őskorban szükségessé vált az egyre nagyobb gabonatermés érdekében hegyes csontokkal és faágakkal a termőföld fellazítása.
A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarság már kiterjedt földművelési és növénytermesztési ismeretekkel érkezett; ősi magyar búzafajtáink az alakor, a tönke és a tönköly.
Főbb gabonafélék
- kukorica: alapélelmiszer Észak- és Dél-Amerikában, valamint Afrikában, illetve világszerte fontos takarmánynövény
- rizs: a trópusi és egyes mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje
- búza: a mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje
- árpa: malátakészítés és takarmány céljára termesztik olyan földeken, amelyek túlságosan gyenge minőségűek vagy túl hideg éghajlatúak a búza számára
- cirok: fontos alapélelmiszer Ázsiában és Afrikában, valamint világszerte jelentős takarmánynövény
- köles: hasonló, de nem azonos fajok összefoglaló elnevezése, amelyek fontos alapélelmiszernek számítanak Ázsiában és Afrikában
- zab: korábban Skócia fő élelmiszernövénye, illetve világszerte termesztett takarmánynövény
- rozs: hidegebb éghajlatú területeken jelentős
- tritikálé: a búza és a rozs keresztezésével létrehozott takarmánynövény. Neve is a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered.
- teff: Etiópia "csodagabonája" a legapróbb szemű gabonaféle, 150 teff-szem tesz ki egy búzaszemet. Teff amhara nyelven: "elveszett", a magok kis mérete miatt. Szélsőséges földrajzi helyeken is megterem.
Egyéb, lisztkészítéshez használt növények
Egyes növényeket, melyek magvaiból lisztet készítenek, esetenként gabonaként emlegetnek annak ellenére, hogy nem tartoznak a pázsitfűfélék közé, ilyen például a hajdina.
Jegyzetek
- ↑ Anatóliában termesztették a legrégibb gabonát. . (Hozzáférés: 2009. november 29.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cereal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Gabona, A Pallas nagy lexikona (magyarul)
- Gabona lap
- Gabonafélék