A mai világban a Bingöl (település) olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Az idő múlásával a Bingöl (település) egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Bingöl (település) tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Bingöl (település)-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt hatásairól.
Bingöl | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Kelet-anatóliai |
Tartomány | Bingöl |
Rang | város |
Polgármester | Hacı Ketenalp |
Irányítószám | 12000–12600[1] |
Körzethívószám | +90 426 |
Népesség | |
Teljes népesség | 160 165 fő (2018) |
Körzet népessége | 131 666 fő[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Bingöl weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bingöl témájú médiaállományokat. |
Bingöl (zazaki nyelven Çolig, kurdul: Çewlîk) város Kelet-Anatóliában. A hasonló nevű tartomány (egykor vilajet) székhelye, az azonos nevű körzet központja. A város nevének jelentése: ezer tó. A XX. század elejéig Çabakcur volt a neve, ami örményül „erőszakos vízfolyást” jelent. A körzet népessége 2008-ban 131 666 fő volt, a városé 86 113 fő.
Evlija Cselebi szerint Bingölt Nagy Sándor alapította. Lakói ma zömmel zaza nemzetiségűek. 60%-uk szunnita muszlim, 40% az iszlám alevi ágát követi.
A város nagyon földrengésveszélyes vidéken épült. Az 1960-as években szinte teljesen elpusztult. Sok földönfutót Németország fogadott be. Ez a magyarázata annak, hogy a városban is számosan vannak olyanok, akik jól beszélnek németül. 2003-ban újabb pusztító földrengés rázta meg Bingölt.
A város térségében több jó sípálya és vadászterület is található.