Servius Maurus (vagy Marius) Honoratus, általánosan elterjedt nevén Servius (4. század), rómainyelvész.
Élete
Római tartózkodása a 4. század második felére tehető, amikor mint a grammatika és retorika tanára működött. Ezt onnan tudjuk, hogy Ambrosius Theodosius MacrobiusSaturnalia című munkájában is szerepel, amelynek cselekménye 385 előtt játszódik. Tagja volt az úgynevezett Symmachus-körnek, amelynek vezetője Anicius Probinus Symmachus volt.
Servius kommentárt írt Donatus grammikájához, s értelmezései új színfolttal gazdagították a 4. századi grammatikai irodalmat (vö. GL 4, 405. skk.). Neve alatt több verstani munka is fennmaradt, de ezeknek hitelessége kétséges. Világhírnevét az iskolai célra készített Vergilius-kommentárjainak köszönheti, amelyben nemcsak Vergilius műveit értelmezi, hanem az antik kultúra foglalatának tekinthető. Ezen munkája azért is jelentős, mert számos történelmi, mitológiai, művelődéstörténeti, régiségtani, régészeti adalék található benne, valamint több, mára már elveszett mű részleteit is tartalmazza. A munka két változatban maradt ránk, egyes kutatók a rövidebbet tartják valódinak. A másik, jóval terjedelmesebb változatot egy számunkra ismeretlen személy számos, hitelesnek tűnő forrásból vett adattal bővítette. Servius ezen kívül érdemeket szerzett Juvenalis újrafelfedezésével és szatíráinak kiadásával is. A középkorban nagy népszerűségnek örvendett, s egyik forrása volt a magyar Trója-regénynek is. Vergilius-kommentárját Huszti Péter használta fel korai Aeneis-fordításához. (A mű Bártfán jelent meg, 1582-ben, Gutgesell Dávid nyomtatásában.)
Művei (illetve amit neki tulajdonítottak)
16. századi Vergilius kiadás oldalt Servius magyarázataival
Explanatio in artem Donati (Magyarázat Donatus tankönyvéhez)
Világirodalmi lexikon XII. (Rjab–Sez). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1991. ISBN 963-05-5923-4
További információk
Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 208. o.