Mai cikkünkben a Quintus Horatius Flaccus-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben különösen aktuális. A Quintus Horatius Flaccus téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség érdeklődését, vitákat és reflexiókat gerjeszt. Az évek során a Quintus Horatius Flaccus tanulmányozás, elemzés és viták tárgya volt, ami a fontosságának jobb megértéséhez és tudatosításához vezetett. Ebben a cikkben a Quintus Horatius Flaccus különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és fejlődésétől a társadalomra gyakorolt hatásáig és a mai relevanciáig. Ezenkívül a Quintus Horatius Flaccus-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Egy dél-itáliai kisvárosban, Venusiában született, apja felszabadított rabszolga. Felszabadítása után apja Rómába költözött, ahol ingatlanközvetítőként tevékenykedett. Az így keresett pénzéből fiát a legjobb tanítókhoz küldte. Kr. e. 45 körül Horatius filozófia tanulmányokat folytat Athénban. Caesar meggyilkolásakor csatlakozik Brutus és társai közé. Részt vett Kr. e. 42-ben a philippi ütközetben(wd), ahonnan elmenekült. A csata után visszatért Rómába, ahol időközben elkobozták házukat és birtokaikat. A szegénység hatására verseket írt (Episztolák 2. 50-52). Később írnokként dolgozott az államkincstárnál.
Először görögül kezdett verselni (Szatírák 1, 10, 31-35), később latinul folytatta. Vergilius támogatásával a híres művészetpártoló, Maecenas, barátjává fogadta Horatiust, és támogatta. Ideje nagy részét Sabinumban, majd később tiburi házában töltötte. Két hónappal támogatója, Maecenas halála után halt meg Rómában. Testét Maecenas mellé temették.
Mi a poézis? És ki az igaz poéta? Egy rövid elmélkedés, mellyben a költésnek mivolta, eszközei, tzéllya és tárgya előállíttatnak / Függelék: Horátziusnak Pizóhoz és ennek fiaihoz írtt levele / Költeményes enyelgések; prózaford. Verseghy Ferenc; Landerer Ny., Buda, 1793
Opera omnia / Quintus Horatius Flaccus összes versei; szerk., ford., bev., utószó Borzsák István, Devecseri Gábor, jegyz. Szepessy Tibor, Borzsák István; Corvina, Bp., 1961
Horatius legszebb ódái; ford. Szepesy Gyula; szerzői, Bp., 1984
Ódák; ford. Arany János et al.; Európa, Bp., 1985 (Lyra mundi)
Horatius összes művei; ford. Bede Anna; Európa, Bp., 1989
Quintus Horatius Flaccus legszebb versei; ford. András László et al.; Móra, Bp., 1993 (A világirodalom gyöngyszemei)
Horatius költeményei. Ódák és epodoszok; ford. Csengery János, szerk., jegyz., utószó Bálint István János; Seneca, Bp., 1997 (Seneca könyvek)
Módi Mihály: Horatius és Bacchylides (Kolozsvár, 1913) Online
Quintus Horatius Flaccus összes költeményei (Budapest, 1961)
Erósz és Ámor (Budapest, 1957)
Horatius költeményei – Ódák és epodoszok (Budapest, 1997)
Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982
Falus Róbert: A római irodalom története, Gondolat, Bp. 1970
Falus Róbert: Horatius (Budapest, 1958)
Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 133–138. o.
Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 85–92. o.
Rimóczi-Hamar Márta: Horatius, Vergilius és Maecenas. Barátság és hűség Augustus Rómájában; Akadémiai, Bp., 2000 (Apollo könyvtár)
Római költők a 18-19. századi magyarországi irodalomban. Vergilius, Horatius, Ovidius; szerk. Balogh Piroska, Lengyel Réka; MTA BTK ITI, Bp., 2017
Lengyel Réka – Tüskés Gábor (szerk.): Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Literatur 1750–1850, Wien, Praesens Verlag, 2020.
Tóth Sándor Attila: Carmina Horatiana. Fejezetek a horatiusi óda újkori európai (és magyarországi) interpretációjának, recepciójának s imitációjának történetéből; SZEK JGYF, Szeged, 2017
I/1. Közelítés: a politikum viszonyai. Horatius-életrajzok, Augustushoz, Maecenashoz, Vergiliushoz szóló carmenek: interpretáció és recepció a 16-18. századi Európában. Az európai nemzetek latin nyelvű Horatiusai: költői műveltségük (humanitas) háttere; 2017