Sólyom Ildikó

A Sólyom Ildikó-ről való beszéd olyan téma, amely különböző területeken érdeklődést és vitát váltott ki. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig a Sólyom Ildikó különböző tudományágak tanulmányozásának és kutatásának tárgya. Az idő múlásával a Sólyom Ildikó különböző kontextusokban fejlődött és egyre fontosabbá vált, ami mélyebb és részletesebb elemzést eredményezett jelentésének és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásának. Ebben a cikkben a Sólyom Ildikó-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak mai relevanciáját fogjuk megvizsgálni, figyelembe véve többek között a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt ​​hatását.

Sólyom Ildikó
1969-ben
1969-ben
Életrajzi adatok
Született1940. június 27. (84 éves)
Székesfehérvár
Származásmagyar magyar
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1961)
Aktív évek1960-
Híres szerepeiAlphinsine Jókai Mór-Hevesi Sándor: A kőszívű ember fiai
Olivia Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok
Catherine Arthur Miller: Pillantás a hídról
Gwendoline Anouilh: Becket
Zsuzsa Rangon alul (film, 1960)
Sólyom Ildikó IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Sólyom Ildikó témájú médiaállományokat.

Sólyom Ildikó (Székesfehérvár, 1940. június 27. –) magyar színésznő.

Életpályája

Székesfehérváron született, 1940. június 27-én. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1961-ben végezte el. Egy évadot a Veszprémi Petőfi Színházban töltött. 1963-tól a József Attila Színház színésznője. Szerepelt a Vígszínházban is.1969 és 1979 között a Nemzeti Színház tagja volt.

1979 és 1984 között nem lépett színpadra. 1984-től ismét a Nemzeti Színház művésze volt.

Édesapját, Sólyom László altábornagyot hat társával 1950-ben koncepciós per alapján halálra, özvegyét börtönbüntetésre, a nagyszülőket a kicsi gyerekekkel kitelepítésre ítélték. A Kádár-korszakban a részleges rehabilitáció után a családnak megígérték, hogy a párt segíti őket. Annak viszont nem örültek, hogy Ildikó ezzel a névvel a színi pályát választotta.[1] Két könyvet is írt erről az időszakról, a meghurcoltatásáról illetve pályájának megtöréséről Megtörténhetett!? (JATE Kiadó, 1988) illetve …ami a moSólyom mögött van (Magyar Hírlap Könyvek, 1989) címmel. Harmadik könyve két kötetben, 2007-ben jelent meg Összetört-Szétszakadt-Elillant... címmel. A történelmi regény alcíme A Sólyom tábornok-per utóélete. Testvére Sólyom László, televíziós rendező, operatőr.

Fontosabb színházi szerepeiből

Önálló est

Filmek, tv

A Galilei-állomás rejtélye című rész (1973)
Víkend a Marson című rész (1973)

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.http Archiválva 2011. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben://latoszogblog.hu/blog/szerepek Archiválva 2018. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

Könyvei

  • Megtörténhetett?; Irodalmi Újság, Párizs, 1988 (Az Irodalmi Újság sorozata)
  • Megtörténhetett!?; JATE, Szeged, 1988 ISBN 963-481-641-X
  • ...ami a moSólyom mögött van; Magyar Hírlap Könyvek, Bp., 1989
  • Összetört, szétszakadt, elillant... A Sólyom tábornok-per utóélete, 1-2.; Hadtörténeti Levéltár–Paktum, Bp., 2003 (Hadtörténelmi levéltári kiadványok) ISBN 9789637097256

Források

További információk